A nagyobb méretért kérjük kattintson a képre
(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor mellett Arany János a XIX. század harmadik nagy magyar költője.
Elbeszélő költeményei a magyar epika csúcspontjai.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, mellyel elnyerte a Kisfaludy Társaság komikus eposzra kiírt pályadíját.
- Igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.
- 1847-ben a Toldival újabb pályadíjat nyert, egyben elnyerte a Petőfi barátságát is.
- Újabb nagyobb műve a Toldi estéje.
- 1848-49-i szabadságharc idején több forradalmi hangvételű verset írt.
- Utolsó jelentős művét, a Toldi szerelmét 1879-ben fejezte be
- 1879-től főként a hun trilógiával foglalkozott
A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja.
A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették.
1882 őszén séta közben megfázott, rövid betegség után meghalt.
Forrás: www.arcanum.com
Új Magyar Életrajzi Lexikon
