Oldal kiválasztása

Arany János

 A nagyobb méretért kérjük kattintson a képre

 

(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor mellett Arany János a XIX. század harmadik nagy magyar költője.

Elbeszélő költeményei a magyar epika csúcspontjai.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, mellyel elnyerte a Kisfaludy Társaság komikus eposzra kiírt pályadíját.

  • Igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.
  • 1847-ben a Toldival újabb pályadíjat nyert, egyben elnyerte a Petőfi barátságát is.
  • Újabb nagyobb műve a Toldi estéje.
  • 1848-49-i szabadságharc idején több forradalmi hangvételű verset írt.
  • Utolsó jelentős művét, a Toldi szerelmét 1879-ben fejezte be
  • 1879-től főként a hun trilógiával foglalkozott

A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja.

A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették.

1882 őszén séta közben megfázott, rövid betegség után meghalt.

Forrás: www.arcanum.com

Új Magyar Életrajzi Lexikon

Megszakítás