A nagyobb méretért kérjük kattintson a képre
„Gyöngédséget csak az fog kapni, aki gyöngének is mer mutatkozni.” Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró. Született Szabadka, 1885. márc. 29.-meghalt 1936. nov. 3. Az impresszionista-szimbolista irány Ady Endre és Babits Mihály költészete mellett Kosztolányi Dezső lírájában virágzott ki legszínesebben. A titokzatos ámulások ifjúkori világa után a férfikor panaszai következtek lírájában: a munka, szenvedés, szerelem sóhajtásai. Munkáságai közül néhányat megemlítünk, ami a helyi könyvtárunkban is megtalálható:
• Kosztolányi Dezső összes versei, novellái
• Ilyen az ember
• Sötét bújócska
• Én, te, ő
• Esti Kornél
• Esti Kornél énekei• Boldogság• Pacsirta• Bölcsőtől a koporsóig• Idegen költők
1888-tól Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban festészetet tanult. Első képét egy csendéletet 1889-ben állította ki a bp-i Műcsarnokban. 1933-ban jelent meg Esti Kornél éneke novelláskötete, majd visszatért a lírához. Ennek oka, hogy ínyén vörös foltot fedezett fel – a rák első tüneteként. Többször operálták, Berlinbe és Stockholmba utazott sugárkezelésekre. Ekkortájt keletkeznek olyan művei, mint a Halotti beszéd vagy a Hajnali részegség. 1935-ben visegrádi pihenésekor megismerkedett egy férjes asszonnyal, Radákovich Máriával, akihez olyan versek szólnak, mint a Röpima vagy a Szeptemberi áhítat. Kosztolányi már a válást fontolgatta, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. Újra operáltak, otthon lábadozott, majd 1936. nyarán végleg beköltözött a Szent János Kórházba. 1936. november 3-án 11 órakor halt meg.
Magyar Örökség Díj ( 2003 ), posztumusz.
Forrás:
https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM61720/solr, https://expertin.blog.hu/2018/06/13/kosztolanyi_lenyugozo_muveszete
Új magyar életrajzi lexikon
