Oldal kiválasztása

Hamvas Béla

 A nagyobb méretért kérjük kattintson a képre

 

„Ha az igazság el is hagy, az ő dolga; az én dolgom, hogy nem hagyom el, és hozzá hű maradok.” (részlet: Igazság)
Hamvas Béla Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, 125 éve született.
Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.
Tíz éves korától zongorázott, később komponált is, olyan elhivatottsággal, hogy szülei sokáig úgy vélték, zenei pályára lép majd. Középiskolás éveiben Hamvas Béla mindemellett már írogatott, és e korai próbálkozásai között akadt olyan, ami meg is jelent.[
Hamvas Béla 1927-ben a Fővárosi Közlöny szerkesztőségének munkatársa volt, majd 1928 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban.
Első műve Három nap a Dunán túl 1912-ben.
Könyvtárunkban megtalálható művei:

• Karnevál 1-2-3
• Krízis és karnevál
• Öt géniusz
• Öt meg nem tartott előadás a művészetről
Irodalmi díjai:
• Kossuth-díj 1990
• Magyar Örökség díj 1996

1968. november 7-én, Budapesten halt meg agyvérzésben. Szentendrén temették el, sírját unokahúga, Nemoda Lászlóné (született Dániel Sára) kérése és Jókai Anna javaslata alapján nyilvánította védetté a Kegyeleti Bizottság.
Halála után felesége, Kemény Katalin gondozta (Dúl Antallal közösen) Hamvas Béla szellemi hagyatékát.

Forrás: Wikipédia
Új magyar életrajzi lexikon

 

Megszakítás