Oldal kiválasztása
A települési önkormányzat jogállása, szervezete
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében települési illetve a területi önkormányzatokat különböztethetünk meg a jelenlegi önkormányzati rendszerben, melyeket a jogszabály összefoglaló néven helyi önkormányzatokként aposztrofál.


Települési szinten az alábbi önkormányzatok találhatók:


1. a községi,

2. a városi,

3. a fővárosi és

4. a fővárosi kerületi.

Területi szinten a megyei önkormányzatok helyezkednek el.


A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. Az önkormányzat autonómiát – szervezeti függetlenséget – jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik.

A települési (helyi) önkormányzatok rendszerváltás utáni elvi alapjait, az alkotmány 1990. augusztus 9-én kihirdetett módosítása (1990. évi LXIII. tv.) fektette le. A módosított alkotmányban az önkormányzatok számára garanciális jelentőségű, hogy az immáron új alkotmány önálló fejezetbe foglalja az önkormányzás elvi alapjait és kiterjeszti az alkotmányos szabályozást a hatásköri kérdésekre és a jogi biztosítékokra is.

Az önkormányzat jogi személy

A települési önkormányzat szervei:

1. a polgármester,

2. a képviselő-testület és bizottságai,

3. a részönkormányzat testülete,

4. a képviselő-testület hivatala (polgármesteri hivatal).

 

A képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, a polgármesteri teendők segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti, akit a képviselő-testület nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A települési önkormányzatok Alkotmányban foglalt alapjogai a következők:

 

1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

4. törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

5. törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

7. a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

8. szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, eladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek,

9. feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

A települési önkormányzat feladat- és hatásköre
A helyi önkormányzat önként (vállalt) ellátandó feladatait, a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően maga határozza meg, akárcsak azt is, hogy a vállalt feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

Ezek a feladatok a következők:


1. a településfejlesztés, a településrendezés,

2. az épített és természeti környezet védelme,

3. a lakásgazdálkodás,

4. a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés és a csatornázás,

5. a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása,

6. helyi tömegközlekedés szervezése és fenntartása,

7. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

8. gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

9. közbiztonság helyi feladatai,

10. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban,

11. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

12. az óvoda, az alapfokú nevelés és oktatás biztosítása,

13. az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,

14. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,

15. a közösségi tér biztosítása,

16. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

17. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása.

Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokat és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról önállóan gondoskodjanak. E kötelezettségeket a törvény a település nagyságától, a település lakosságszámától, és egyéb feltételektől függően is megállapíthatja.

A helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai a következők:


1. köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról,

2. az óvodai nevelésről,

3. az általános iskolai nevelésről és oktatásról,

4. az egészségügyi és szociális alapellátásról,

5. a közvilágításról,

6. a helyi közutak fenntartásáról,

7. a köztemető fenntartásáról,

8. köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A helyi önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik ezekkel a közösségekkel.

Fontos megjegyezni, hogy a helyi önkormányzat önként vállalt helyi feladatok (közügyek) ellátása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő testület bizottságai, a részönkormányzat testülete és a képviselő testület hivatala látják el.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

A települési önkormányzat illetékessége

A települési önkormányzat illetékessége a település közigazgatási határáig terjed.

Tovább a tartalomhoz