Oldal kiválasztása

Eredményösszefoglalók 2009 őszi szezonjában

 

15. forduló: Pálmonostora – Lakitelek 4:0 (3:0)

„Annyira fel voltak pörögve, hogy ha egész nap játszunk, akkor sem tudunk nekik gólt lőni!” – mondta némi csalódottsággal Kovács Péter a mérkőzés után. Valóban, mintha a lakiteleki csapatot meglepte volna az, ami egyébként várható volt, hogy tudniillik a hazaiak az első perctől kezdve „hajtani fognak”. Önmagában persze ez nem egy rendkívüli dolog, olyankor azonban nehezen kezelhető, ha válaszként nincsenek meg a hasonló lendületű, átütő erejű támadások. Abban az időszakban, amikor a mérkőzés lényegében eldőlt, bizony hiányoztak a vendégtámadások, sem középen, sem pedig elöl nem sikerült a labdát megtartani, a védelemre állandó nyomás nehezedett.

Már a mérkőzés első perceiben látszott, hogy a hazaiak nem akarnak semmit a véletlenre bízni. Elmozogtak, többnyire megtalálták egymást a labdával, létszámfölényes helyzeteket tudtak kialakítani. Ha vaktában előre vágott labdáért kellett megküzdeni, általában akkor is ők kerekedtek felül.
Első góljuk is gazolta hihetetlen elszántságukat. Már túl voltak a harmadik kapura lövésen, amikor egy jobboldali beadásra legrutinosabb, leggólerősebb játékosuk úgy robbant be, hogy mindenkit állva hagyott. Bombaerejű fejese védhetetlenül vágódott a hosszú kapufa mellett a hálóba. (1:0) Negyedóra sem kellett az újabb találathoz. A kapu közelében felperdült labdára leghatározottabban egy hazai támadó mozdult, és fejessel ő is a kapuba talált. (2:0) A hazai kapu előtt, első „majdnem helyzet” csak ezután adódott. Kovács Péter azonban sajnos nagyon hosszú, illetve erős átadást kapott. Bár sikerült lőnie, kevés esély volt, hogy egyáltalán kaput találjon. A „válasz” persze nem késett. A nagyon jó képességű fiatal hazai középső támadó elhúzott a jobboldalon, és egészen a kapuig becselezte magát. Jobblábas lövését Körtvélyesi Ödönnek még sikerült mentenie, de a kipattanót a csatár ballal már nem hibázta el. (3:0) Az első, óriási lakiteleki helyzet csak ezután következett. Egy támadásnál a labda a kapuval szemben tizenkét méterre tisztán álló Lángos László elé került, ő azonban fölé durrantott. Időközben Dudás György átszervezte csapatát. Ennek volt köszönhető, hogy a félidő vendégtámadással fejeződött be. A labda egy oldalpassz után már a kaputól huszonöt méterre álló, szinte lövő helyzetben lévő Aczél Péter elé került, a játékvezető azonban szokatlan módon sípjába fújt és véget vetett a támadásnak, a félidőnek.

A második játékrész, a csapat átszervezésének köszönhetően már több lakiteleki helyzetet hozott, gólra váltani azonban egyiket sem sikerült. Előbb Győri Sándor húzott kapura a jobboldalon, egy csellel átvette balra a labdát, a kapus azonban üggyel-bajjal a kapufára tolta a lövést, majd a kipattanót egy védő szögletre mentette. Óriási helyzete volt Fórizs Istvánnak is. Nagyon jól lépett ki egy jobbról érkező átadásra. A kapuval szemben tíz méterre tisztán kezelhette volna a labdát, ám az átcsúszott a talpa alatt. A következő támadásnál ketten is szépíthettek volna, Bagi István beadásáról azonban a rövid saroknál Verebélyi Gábor, a hosszúnál pedig Győri Sándor késett le egy hajszállal. Mindez aközben történt, hogy egy ütközésnek sem nevezhető, ártatlan helyzetben Bagi István ellen a játékvezető szabadrúgást ítélt. A balról hosszú oldalra átlőtt labdára ezúttal is hazai játékos robbant be, és a felső sarokba lőtt. (4:0) Bár a hazaiak mindvégig úgy hajtottak, mintha az egyenlítésért küzdenének, veszélyesebb helyzetei a lakiteleki csapatnak voltak. Ezek közül kettő Magyar Péter nevéhez köthető. Előbb egy jobboldali beadást tisztán, öt-hat méterről a kapusba fejelt, majd lövése jött vissza a kapusról, amit előbb győri Sándor emelt kapura, majd Fórizs István elől mentettek szögletre a védők. Győri Sándor emelése többek szerint túljutott a gólvonalon. A hazaiak próbálkozásait ebben az időszakban sikeresen tartotta fel a lakiteleki védelem, egyszer persze a vendég kapus bravúrjára is szükség volt. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy az utolsó percekben egy sípszó előtt elvégzett szabadrúgás miatt Seres Zsoltnak a második sárga, majd a piros lapot is felmutatta a játékvezető. A lap jogos volt, csak az nem érthető, hogy ezt korábban hazai szabadrúgásnál nem tartotta indokoltnak a sípmester.

Főleg a második félidei helyzetek alapján, sokkal szorosabb is lehetett volna a mérkőzés. Ilyen körülmények között szerencsés csapat akár döntetlen eredménnyel is befejezhette volna a mérkőzést. Akaratban, elszántságban, lendületességben azonban a hazaiak mindenképpen ellenfelük fölé nőttek, megérdemelték győzelmüket. Nem ismertek lehetetlent, a középpálya és a támadósor nagyon szoros egységben játszott, ha a védelem kénytelen volt céltalanul előrevágni a labdát, akkor is jó eséllyel sikerült azt birtokba venniük.
A lakiteleki csapat, ma még hivatalos eredmény hiányában vélhetően a kilencedik helyen fejezi be az őszi szezont. Az együttesben benne van, hogy a szoros mezőnyben egy szerencsésebb tavaszi szezon után a középmezőny éléhez közelebb küzdje fel magát.

Az ifjúságiak mérkőzésén Pálmonostora – Lakitelek 1:4

Botrányos mérkőzés! Szerencsére a lakiteleki fiatalok, amennyire kellett, megőrizték nyugalmukat. Kár, hogy egy utánpótlás mérkőzésen nem követik figyelemmel egy-egy kezdő játékvezető ténykedését. Amennyiben kézben tartotta volna a mérkőzést, nem szabadulnak el az állatiasnak is nyugodtan nevezhető indulatok. Nyilván nem ez a játék célja, de a hatvanadik percig már annyi hazai játékost kiállíthatott volna a jó esetben is gyerekkorúnak látszó játékvezető, hogy a találkozót is befejezheti. Ha néhány év múlva ez folytatódik, minden korábbi hírét felülmúlhatja a helyi csapat. Pedig a felnőtt játékosoktól igazán ma már nem ezt láthatják, de a közönség soraiban sincs jelen ez a minősíthetetlen durvaság.
Az egyik lakiteleki támadásnál kissé felhúzódott a csapat balhátvédje is. Hátulról csúnyán, piros lapot érdemlően elkaszálták. Amikor felállt, kérdően, két kezét a vétkes vállához érintve tolt rajta egy kicsit. Még kakaskodásnak sem nevezhető a dolog. Ráadásul nem lökött, nem ütött, tolt rajta egy kicsit. Ezt láva, a vétkes körülbelül száztíz kilós társa hátulról elkapta a karját már régen lógató lakiteleki balhátvédet, kiemelte és csúnyán a földhöz vágta. Történhet mindez egy labdarúgó mérkőzésen. A játékvezető ugyan kiállította a vétkest, de az első durva szabálytalankodónak még sárga lapot sem adott. Ezzel szemben kiállította a két súlyos sérelmet is elszenvedő lakiteleki hátvédet.
A sok ütés-rúgás ellenére a lakiteleki fiatalok szerencsére megúszták súlyos sérülés nélkül, és teljesen megérdemelten nyerték a mérkőzést, az őszi szezont így a táblázat élén fejezve be.

A serdülők találkozóján Lakitelek – Kunszállás 1:3

Sok helyzet kihagyása után a második félidő elején megszerezte a vezetést a hazai csapat, ám a mérkőzés utolsó negyedórájában elfáradt, így az összeszokottabb vendégeknek végül sikerült az eredményt megfordítaniuk. Az utóbbi időben szinte már csak a helyzet kihasználással van baj. A tavasszal már minden bizonnyal ezen a téren is sokat javul a lakiteleki fiatalok teljesítménye. Újoncként mindenképpen kellemes meglepetésként értékelhető az együttes szereplése és eredménye is.

 

14. forduló: Lakitelek – Kunfehértó 5:1 (2:0)

Ez a mérkőzés némi kárpótlást nyújthatott a lakiteleki labdarúgás híveinek, és mindenképpen szerencsés befejezése volt a csapat idei őszi hazai szereplésének. Az a ritka összecsapás volt, amelyiken az eddigi tizennégy fordulóból ez egyszer a szerencse is az együttes mellé állt. Ám mielőtt ennek jelentőségét bárki eltúlozná, le lehet szögezni, hogy a két szerencsés találat mellett született további három, miközbe kimaradt egy büntető, és több tiszta helyzet is.

A vendégekről tudni lehetett, hogy idegenben is veszélyes, támadó futballt játszanak. Dudás György edző ennek megfelelően igyekezett a legjobb összeállítású csapatot pályára küldeni, nem idegenkedve a változtatásoktól sem. A csapat szerkezete mellett annak taktikája is bevált.

A mérkőzés elején még úgy látszott, hogy két azonos felfogású együttes méri össze erejét. Némi meglepetésre, a vendégek nem az idegenben megszokott kontra játékra rendezkedtek be, hanem felvállalták a bátor támadó játékot. Az első tiszta nagy helyzet is az övéké volt. Legveszélyesebb középső támadójuk kapussal szemben, balösszekötő pozíciójából mintegy tizenöt méterre a kaputól földbe rúgott, így a labda a hazai kapus könnyű zsákmány lett. Ezt persze megelőzte Lángos László egy elhamarkodott lövése, és Mata József két kísérlete, amelyből az egyik akár be is akadhatott volna.
A harminckettedik percig kellett várni az első gólra. Talán azt is lehet mondani, hogy némiképp váratlanul jött, de összességében remek teljesítmények eredménye volt. Győri Sándor a baloldalon kiküzdötte magát a védők gyűrűjéből, Aczél Péter elé tálalt, aki tizenöt méterről, rutinosan a hosszú alsó sarokba helyezett. (1:0) Nem sokkal később újabb helyzet következett. A Molnár Arnold balszerencsés sérülése miatt beállt Kalics József szokásos nagy partdobása okozott gondot a vendégek kapuja előtt, de végül érintés nélkül túlcsorgott a tizenhatos oldalvonalán. Aztán jött a második gól. A jobbösszekötőhelyére befelé húzódó Bagi István megpróbálta ballal mintegy tizennyolc méterről ellőni a labdát, de „eltörte” így az gyengén gurult a kapu felé. A szimpatikus, fiatal kapuvédő fölé nyúlt, azt hihette, hogy a labda kimegy a kezei alatt a pályáról, és csak nézett utána, amikor az eszmélő Kovács Péter már a hálóba is vágta. (2:0) Még a félidő vége előtt újabb gólhelyzet adódott. A fiatal tehetség, Győri Sándor ismét áthámozta magát a baloldalon, mesterien tálalt a kapuval szemben tisztán álló Bagi István elé, a rutinos játékos viszont a tizenhatos vonaláról mellé lőtt.

A második félidő kis híján gólzáport hozott, bár az elején ennek a jelei még nem igazán voltak érezhetők. Mintegy tízpercnyi játék után ugyanis szépítettek a vendégek. Egy jobbról kapu előtt keresztbe lőtt labdát a hazai csapatnak nem sikerült menteni, a néhány perce beállt cserejátékos pedig a hosszú oldalon a kapuba talált. (2:1) Ezt követően a lakiteleki együttes növelhette volna az előnyét, de Győri Sándor közeli fejesét bravúrral védte a kapus, majd szinte azonos helyzetből Lángos László fejelt fölé. Már attól is lehetett tartani, hogy a kihagyott helyzetek megbosszulják magukat, és egy talált góllal esetleg sikerül a vendégeknek egyenlíteniük, amikor egy jobbról kapu elé lőtt labdába az egyik vendég védő úgy fejelt bele, hogy az védhetetlenül a saját kapujába került. (3:1) Ez a gól már láthatóan megfogta a vendégeket, hiszen az iménti helyzet, ezt követően lábbal, kevés híján megismétlődött. Nem maradt persze továbbra sem érintetlen a vendégek kapuja. Egy szögletrúgásnál fejelni előre húzódott Tóth Sándor csapott le egy lecsorgó labdára a leggyorsabban és a védők elől a hálóba vágta a labdát. (4:1) Ezután jöhetett volna a gólözön, ám a Bagi István buktatásáért megítélt büntetőt a sértett kapufára lőtte, majd Aczél Péter újabb lövésének a játékostárs Verebélyi Gábor állta útját. Nem késett persze így sem sokáig a következő találat. Bagi István cselezte be magát a kapu előterébe, már kezdett kisodródni jobbra, amikor lövésre szánta magát. A labda a hosszú oldali hálótartó vasról vágódott vissza a mezőnybe. A partjelző segítségére is szükség volt, hogy a szabályos gólt középkezdés követhesse.(5:1)

Ezúttal az ellenfelénél minden csapatrészében jobb lakiteleki csapat győzedelmeskedett. A szerkezeti változtatások közül szerencsésnek bizonyult a védekezés megerősítése, Mata József és Aczél Péter együtt szerepeltetése a középpályán, és Bagi István jobboldalon történő szerepeltetése is. Az utolsó őszi forduló nehéznek ígérkező idegenbeli mérkőzése előtt fontos volt a magabiztos győzelem, ami segíthet elhitetni a csapattal, hogy a tizenötödik, befejező fordulóban is van komoly esélye.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Kunfehértó 4:3

Nagyon izgalmas mérkőzésen, a befejezés előtt szűk húsz perccel még kétgólos hátrányban voltak a lakiteleki fiatalok, de voltak néhányan, akik erőt tudtak adni a csapatnak, amely így nemcsak kiegyenlített, de meg is tudta fordítani a mérkőzés eredményét.

A serdülők szombati vendégszereplésén Jászszentlászló – Lakitelek 1:1

Főleg a második félidőben gólokkal nyerhetett volna a lakiteleki együttes, a vezető gólját sokáig őrző hazai csapattal szemben. A játék minden esetre helyenként biztató volt, de miután jobbnál jobb tiszta helyzetek maradtak ki, végül meg kellett elégedni a döntetlennel.

 

13. forduló: Városföld – Lakitelek 3:0 (3:0)

Ha valaki csak az eredményt tudja, azt hihetné, hogy a hazaiak az első játékrészben eldöntötték a mérkőzést, majd kényelmesen lejátszották a másodikat és nyertek. Nem így történt. Olyannyira nem, hogy az összecsapás lakiteleki támadásokkal indult. A befejezést azonban sajnos két támadó is elkapkodta. A helyzeteiből egyik csapatnak sem sikerült gólt szereznie, a hazaiak viszont „találtak” hármat és ezzel, mint utóbb kiderült, eldöntötték a mérkőzést.

A szombaton megrendezett találkozó huszadik perce táján, egy ártatlan helyzetben szabadrúgást ítélt a játékvezető a vendégek kapujától húsz méterre. A lakiteleki kapus beállította a sorfalat, majd mielőtt beállt volna a helyére, már a kapuban is volt a labda. (1:0) Alig tíz perc múltán szöglethez jutottak a hazaiak. A hosszú oldalon egy figyelmeztetés ellenére üresen hagyott támadó tisztán a kapu hosszú oldalába fejelhetett. (2:0) Még az előző két gól közötti idő sem telt el, a középpályáról „csínbe” hátra-oldalra passzolt labdát megszerezte az egyik támadó, kapura húzott és a tehetetlen kapuvédő mellett laposan kilőtte a jobb alsó sarkot.(3:0) Eközben a lakiteleki helyzetek és két hazai kimaradtak.
A végig jól játszó Győri Sándor vezette a legtöbb veszélyes támadást. Lövésébe kétszer is az utolsó pillanatba sikerült a védőknek belelépnie. Amikor védőjét otthagyva húzott a baloldalon kapura, akkor a kisegítő védőtárs és a kapus közös erővel mentettek. Tehetetlenek voltak viszont, amikor a jobb összekötő posztjáról, mintegy húsz méterről lőtt kapura. Mindenki csak nézte, a labda sajnos kifelé kanyarodott és centiméterekkel mellé szállt. A legnagyobb helyzetet Bagi István hagyta ki, aki a jobboldalon egyedül húzhatott kapura, de közelről a kapusba lőtt. Hasonló helyzet volt a vendégek kapuja előtt is, ám egyszer kapufára, másodszor pedig fölé ment a közeli lövés.

A második félidő annak ellenére, hogy nem hozott gólt, egyáltalán nem volt eseménytelen. Mindkét kapu többször is volt veszélyben. Lakiteleki részről ebben a játékrészben is Győri Sándornak volt a legszebb megmozdulása. Bagi István baloldali beadását ismét csak centiméterekkel küldte, ezúttal fejjel, a hosszú kapufa mellé. Hasonló helyzete volt Fórizs Istvánnak is, de az ő fejese kevéssel szintén mellé szállt. Nem sokkal később, a rutinos csatár a tiszta helyzetben lévő Magyar Péterhez játszott, akinek éles szögből leadott lövését a hazai kapus szögletre mentette.
A hazaiak is voltak helyzeteik. Egy az egyben előbb egy kapufát lőttek, majd Körtvélyesi Ödön mentett bravúrral. Rendeztek egy tűzijátékot is a lakiteleki kapu előtt, de a nagy tömörülésben saját társát találta el a támadó.

Mindent egybe vetve a lakiteleki együttes nem játszott rosszul. Mezőnyben többször is ellenfele fölé kerekedett. A szélső játéka azonban ezúttal gyengélkedett. A hazaiak megérdemelten nyertek a Mata Józsefet, Kalics Józsefet és Molnár Arnoldot nélkülöző együttessel szemben, az eredmény viszont nem a játék képét tükrözi.

Az ifjúságiak mérkőzésén Városföld – Lakitelek 0:7

A lakiteleki fiatalok kissé tartalékosan ugyan, de végig nagy kedvvel játszottak, és még nagyobb arányban is megérdemelten nyertek volna.

A serdülők ezúttal vasárnap játszottak. Tiszakécskei kirándulásukat nem kísérte szerencse. Végig kellemetlen, esős időben, csúnyán felázott talajon, kissé tartalékosan, 4:0 arányban alulmaradtak a szerencsésebb, és korátlagot tekintve idősebb, tapasztaltabb, összeszokottabb ellenfelükkel szemben.

 

12. forduló: Lakitelek – Kiskunfélegyháza 2:1 (1:0)

A táblázaton előtte álló, de győzelem esetén a tömör mezőnyben több társával együtt „megszorítható” ellenfelet fogadott a lakiteleki gárda. A kiélezett helyzetben ez alkalommal is csak a győzelem volt elfogadható eredmény. Annál is inkább, mert egyrészt három igen nehéz mérkőzés vár az ősz szezon befejezéséig a csapatra; másrészt olyan helyzetben, amikor a tizenegyedik és az ötödik helyezett között mindössze négy pont a különbség, igen nagy a leszakadás veszélye, nem szabad hazai mérkőzéseken pontokat veszíteni.

Már az első félidőben eldönthető lett volna az összecsapás. Minthogy ez nem történt meg, végig izgalmas maradt a mérkőzés, ami így majdhogynem két ellentétes félidőt hozott.

A kezdést követően fokozatos hazai fölény alakult ki, ami meg is maradt a játékrész végéig. Ha a lakiteleki csapat kihasználja helyzeteit, a vendégek minden bizonnyal már a játék első felében megadták volna magukat. A sok lehetőségből azonban csak egyet sikerült kihasználni, és ez a későbbiekben jelentősen megnehezítette a hazai együttes helyzetét. Az első alkalmat Fórizs István mulasztotta el. Tizenhárom méterre a kaputól fordulásból nem sikerült lekezelnie a labdát – ráadásul Bagi István a tizenhatoson állva várta, hogy társa visszagurítson lövésre. Mata József is megcélozta kétszer a kaput. Első lövése kipattant, második hajszállal ment el fejmagasságban a jobbkapufa mellett. Kovács Péternek is voltak helyzetei, a legnagyobb akkor, amikor egy hosszú oldalra áttett labdát fejelhetett meg. Sokan gólt láttak, de csak az oldalháló remegett meg. Egy újabb kipattanó labdát aztán Fórizs István csípett el. A védők de talán senki nem hitte el, hogy az még az övé lehet, de megmentette az alapvonal előtt és a kapuval szemben tíz-tizenkét méterre álló Bagi István elé játszott. A rutinos játékos nagy erővel, laposan a kapuba talált. (1:0) A gól után volt még egy parázs jelenet a vendégek kapuja előtt, a nagy kavarodásban azonban nem sikerült a kapuba juttatni a labdát.

A második félidő is hazai helyzettel indult. Fórizs István tálalt remekül Magyar Péter elé, aki azonban közelről a kapus kézmagasságában, kevésbé helyezve lőtt, így a fontos, a vendégek helyzetét minden bizonnyal megpecsételő második találat ezúttal elmaradt. Ezután a játék irányítása jó időre kiesett a lakiteleki csapat kezéből, minek következtében egyre veszélyesebb támadásokkal kellett szembenéznie. Volt ugyan további lehetősége a hazaiaknak is, hiszen a kapuhoz közel egyszer Fórizs Istvánnak ráfordulás közben a talpa alá ragadt a labda, majd a rutinos támadó egy zúgó kapufával vetette észre magát. Több nagy helyzetet mégis a hazai kapu előtt lehetett jegyezni. Kétszer is a hazai kapu gólvonala előtt ment keresztbe a labda, egyszer pedig saját játékosát találta el a kapu közelében a félegyházi támadó. Ahogyan attól tartani lehetett, megszületett az egyenlítés. Egy jobboldalon futó támadást követően a vendégek játékosa a jó kiugratást követően okosan a hosszú sarokba lőtt. (1:1) Úgy tűnt, hogy bele kell törődni a döntetlenbe, amikor egy felpörgő labdára védőjével Fórizs István emelkedett fejelni. A labda „lecsorgott”, a résen lévő Kovács Péter pedig a kapuba „kínozta” azt. (2:1) Hét perccel a lefújás előtt sikerült megszerezni a vezetést, de még a hátra lévő idő így is elég volt ahhoz, hogy a vendégek egy kellemetlen szabadrúgással, illetve egy szöglettel veszélyeztessenek. Juhász Józseffel az élen, szerencsére a hazai védelmen nem sikerült rést ütniük.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Kiskunfélegyháza 10:0
A lakiteleki fiatalok a gólzáporos mérkőzésen ilyen arányban is megérdemelten nyertek.

A serdülők az ellenfél bajnoki sorsolást megelőző kérésére pénteken játszották le mérkőzésüket: Lakitelek–Lajosmizse 0:8 A korban a teljes serdülő mezőnyt magasan megelőző vendégek ellen ezúttal még nem lehetett igazi ellenszere a hazai fiataloknak. Egy összeszokott, csapatjátékra képes lakiteleki csapat a tavaszi fordulóban minden bizonnyal keményebb ellenfele lesz a bajnokesélyesnek.

 

11. forduló: Lajosmizse – Lakitelek 2:2 (2:1)

Bár ezúttal is többen hiányoztak a keretből, így mindössze két mezőnyjátékos ült a kispadon, mégis többen reménykedtünk a csapat győzelmében. A mérkőzés után nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ennek meg is volt a reális esélye. Még akkor is, ha egyébként elég szerencsétlenül, mindkétszer futni kellett az eredmény után. Bár így is sikerült pontot szerezni, összességében a balszerencsés mérkőzések közé lehet sorolni ezt a találkozót.

A játék első negyedórájában inkább a hazaiak voltak fölényben. A lakiteleki játékosok közül sokan mintha nehezen alkalmazkodtak volna a szokatlanul kisméretű pályához. Szinte minden támadással egyből a közvetlen vendég védelem került szembe, a középpályán nem igazán sikerült megszűrni az ellenfél akcióit. Ez okozott is néni bizonytalanságot, és egy szerencsétlen öngólhoz is vezetett. (1:0)

Annak ellenére, hogy a hazaiak szerezték meg a vezetést, az első igazi támadást Lángos László vezette. Remekül ment el a baloldalon, ballal élesen a kapu elé lőtte a labdát, ami sajnos nem a támadótárs Fórizs Istvánhoz, hanem a hazai kapushoz ment közelebb. A félidő jelentősebb részében a lakiteleki együttes támadott többet, és veszélyesebben, a befejezés azonban csak több kihagyott helyzet után sikerült. Kovács Péter, Bagi István került többször is helyzetbe de akcióból és állított labdából is csak a kaput centiméterekkel elkerülő lövésekre futotta. Majd Lángos László újabb beadott labdájáról késett le az ezúttal is sok kemény párharcra kényszerülő Fórizs István. Az egyenlítés végül mégis sikerült. Egy mélységi lágy emelésre kilépve Kalics József került tisztán a védők mögé. Zavartalanul a kapuval szemben állt, lövés helyett mégis a vissza passzt választotta. Szerencsére Kovács Péter minden teketória nélkül a tizenhatosról a jobb alsó sarokba vágta a labdát. (1:1)

Sajnos nem sokáig lehetett az egyenlítésnek örülni. Jött, immár nem először, a nagyon is elkerülhető büntető. Ezúttal a vendégcsapat kapusának nem volt türelme simán az alapvonalon kívülre kísérni, engedni egy labdát. Fölöslegesen elé vetődött a támadónak, aki természetesen elesett, így a jóindulatú játékvezető büntetőt ítélt. Értékesítették. (2:1) Mint utóbb kiderült, a baloldali védőtárs vállal történő lökdösődése előtte már elgondolkodtatta a sípmestert. Akkor még „megkegyelmezett”. Mint ahogyan nyilvánvalóbb esetben a hazaiaknak kétszer is, hiszen egyszer az előre húzódó Tóth Sándor, majd Fórizs István került földre egy-egy komoly lökés következtében. Tetszik, nem tetszik; ezekért nem adott büntetőt a máskor korrekten ténykedő játékvezető.

A második játékrész elején, viszonylag korán sikerült egyenlíteni. A védőjét ebben az időszakban is rendre faképnél hagyó Lángos László egy mélységi átadásnál átemelte a labdát, védője felett, úgy látszott, mintha másodszor is érinteni akarná, de nem tette. A védők és a kapus is tétlenül nézték, hogy a baloldali kapufánál felpattan és szinte a felső sarokban köt ki a labda. (2:2)
Bár a tizenhatoson belülről a vendégvédőknek is kellett néhányszor menteniük, a hazaiaknak egy nagy helyzete volt. Körtvélyesi Ödön azonban rövid sarokról átért a hosszúra, és bravúrral sikerült védenie. Ezzel szemben Bagi István révén egy közeli szabadrúgás a felső léc tetejéről került kapu mögé, Fórizs Istvánnak pedig egy szabályos gólját nem adta meg a játékvezető. Nagyon szép támadás után, visszagurított labdát lőtt a kapuba, a „gyakorló” partjelző azonban szerencsétlenül lest jelzett. Felül lehetett volna bírálni, ám ez elmaradt. Így az eredmény sem változott, be kellett érni a döntetlennel a hazaiaknak és a vendégeknek is.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lajosmizse – Lakitelek 5:4
Ezúttal egy gól gazdag mérkőzésen, szinte hiánytalanul kiállva veszítettek a fiatalok az élvonalba tartozó, és nagyon jó játékerőt képviselő hazaiakkal szemben.

A serdülőknek ezen a héten két mérkőzése is volt. Az elmaradt mérkőzésüket csütörtökön itthon Kerekegyháza ellen 2:2-vel sikerült zárniuk, a szombati fordulóban pedig Orgovány ellen 2:1 arányban alulmaradtak. Mindenképpen meg kell persze említeni, hogy szombaton két erősségüket is nélkülözni kényszerültek, mivel Tassi Lászlót és Barcsa Lászlót is elkérte az ifjúsági csapat.

 

10. forduló: Lakitelek – Tiszakécske 2:1 (1:1)

Mindkét csapat számára nagyon fontos volt ez a mérkőzés. Tudni lehetett, hogy a hazai együttes számára csak a győzelem számított elfogadható eredménynek, hiszen egy döntetlen vagy netalán vereség a középmezőnytől való leszakadás veszélyével fenyegetett. A hazai csapatban ezúttal két tehetséges ifjúsági játékos is helyet kapott. Győri Sándor mindenképpen a felnőttek közé lett volna nevezve; de miután kiderült, hogy a vasárnap is dolgozni kényszerülő Körtvélyesi Ödönt nem engedik el időben a munkahelyéről, Bujáki Péternek kellett beállni a nagycsapat kapujába.

Hazai szempontból nem indult jól a mérkőzés. Néhány perces tapogatózó játék után egy fölösleges, félreértésre okot adó mozdulat következtében büntetőt ítélt a vendégek javára a játékvezető. Az előre vágott labdát a fiatal kapuvédő kifutva, merészen kivetődve biztosan hárította. Bár a támadónak semmi köze nem volt a labdához, a baloldali védőtárs kézmozdulata elég volt a játékvezetőnek ahhoz, hogy a büntető pontra mutasson.. A tizenegyest a vendégek értékesítették. (0:1)
Szerencsére nem sokáig késett a válasz. Egy nagyszerű Mata – Kovács összjáték után utóbbi viszonylag éles szögből kilőtte a hosszú alsó sarkot. (1:1) A gól megnyugtatta a hazai csapatot, és közönségét, visszaadta a reményeket.
Az egyenlítő gól után is inkább a lakiteleki csapatnak voltak helyzetei. Ezek azonban rendre kimaradtak. A legnagyobb lehetőség ezúttal is a pontrúgásoknál fejelni felhúzódó Tóth Sándor előtt nyílt. Kilenc-tíz méterre a kapu előtt találta meg egy lecsorgó labda, amit nem sikerült jól eltalálnia. Óriási helyzete volt Fórizs Istvánnak is, ám a kapu közelében végül „estében” leadott lövésével nem sikerült bevennie a kaput. Volt egy nagyszerű, gólt érdemlő megmozdulása Kalics Józsefnek is. A kapuval szemben a tizenhatos mellől egy ráfordulást követően nagy erővel, ballal csak centiméterekkel lőtt fölé. Ebben a játékrészben Mata Józsefnek, Kovács Péternek és Győri Sándornak köszönhetően leginkább a baloldali hazai támadások voltak veszélyesek.

A második félidőben is volt óriási lakiteleki helyzet, de a játék kiegyenlítettebbé vált. Hazai oldalon Fórizs Istvánnak volt egy nagy lehetősége, csak nem sikerült jól ráfordulnia, így a kapu előtt hét-nyolc méterre adódó helyzet kimaradt.
A vendégek elsősorban mélységi átadásokkal, középen voltak veszélyesek. Szerencsére, illetve a Juhász Józseffel az élen, aki több párharcban is remekül kerekedett felül, a hazai védelemnek köszönhetően sikerült megszűrni ezeket a támadásokat. A vendégek egyszer kerültek egy az egyben tiszta helyzetbe, ám akkor a jó ütemben kimozduló Bujáki Péter remek vetődéssel állta útját a meglőtt labdának. Volt még egy kapufájuk, és két-három kapu előtt veszélyesen keresztbe lőtt labdájuk is, gólt szerezniük azonban egyikből sem sikerült.
Nagyon döntetlenre állt a mérkőzés, ami közel is állt a játék képéhez, de Bagi István egy hosszú keresztlabdáját Kovács Péter remekül fogadta, ráfordult, kapura mozdult és mintegy tizennyolc méterről jó szögből megcélozta a hosszú alsó sarkot. Labdájára Fórizs István robbant be, és hogy az eredményt illetően senkinek ne legyen kétsége, a hálóba lőtt. (2:1)

A lakiteleki csapat elsősorban önmagának volt adósa ezzel a győzelemmel – bár „sorozatos” balsikerei miatt érték méltatlan támadások edzőjüket, és az egyesületet is. A tavasszal még bronzérmes együttessel szemben természetesen joggal fogalmazódnak meg a komolyabb várakozások. A helyzet értékeléséhez viszont az is hozzátartozik, hogy Dudás György edzőnek tíz forduló alatt egyszer sem állt módjában, a legjobb összeállításban pályára küldeni a csapatot, amelyből ezúttal Aczél Péter mellett Molnár Arnold és Magyar Péter is hiányzott.
A játékosokat a korábbiakhoz hasonlóan, minden bizonnyal ez alkalommal is motiválta, hogy valaki ismét kifejezte barátságát, ezúttal Czakó Zoltán személyében. Remek menüje mellé leülve most is jó alkalom adódott arra, hogy a jelen lévők megbeszélhessék a pályán történteket, és a még hátra lévő fordulók reményeit. Abban mindenki nyugodt lehet, hogy a csapat egyetlen játékosa sem a tabella jelenlegi helyén fogalmazza meg várakozásait.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Tiszakécske 1:3

Jó képességű, egyelőre a középmezőnyhöz tartozó ellenfelétől elszenvedte első őszi vereségét a lakiteleki csapat. Lehet, hogy megérezték a felnőtt együttesnél számításba vett társak hiányát, de egyébként is nehéz volt nagyon motivált ellenfelükkel felvenni a küzdelmet, akiknek minden szerencsésen összejött. A vereség nem rendítette meg a csapat pozícióját, hiszen elmaradt mérkőzését „hozva” még pontokkal vezetheti a tabellát.

A serdülők délelőtti mérkőzésén Tiszaalpár – Lakitelek 0:1

Küzdelmes mérkőzésen, helyenként már szép összjáték nyomait lehetett tapasztalni. A hazaiak is nagyon akartak, helyzeteik is voltak, mindezek ellenére a lakiteleki fiatalok megérdemelten hozták el a bajnoki pontokat.

 

9. forduló: Tiszaalpár – Lakitelek 1:0 (1:0)

Azok számára, akik a pályán voltak, nem igazán mentség; tény azonban, hogy a lakiteleki csapat eléggé baljós előjelekkel várhatta a szomszédvárak közötti összecsapást. A tartósan hiányzó Aczél Péter mellett nem lehetett ugyanis számítani Mata József játékára, és sérülése miatt Kovács Péterre sem.

Mindezek ellenére mindjárt a mérkőzés kezdetén biztató lakiteleki mezőnyfölény alakult ki. A hazai kapu azonban sajnos nem került komolyan veszélybe. A félidő során azért volt egy „dupla” helyzet: a beadásoknál előre húzódó Tóth Sándor előbb fejjel csúsztatott közelről a kapura, majd miután azt a védőknek sikerült mentenie, a kipattanó labdát vágta a kapu szájából fölé. Óriási helyzet volt. Ígéretes volt egy Bagi István által vezetett támadás is, a baloldalról viszonylag nagy szögből leadott lövése viszont nem talált kaput.
A lakiteleki támadások sorra megrekedtek a tizenhatos vonala előtt. A hazai védők nem engedtek semmi bizonytalanságot, a legkevesebb tétovázásra közbeléptek. Fórizs Istvánnak sikerült csupán néha bentebb kerülni, ott viszont rendre több védővel kellett megküzdenie és a túlerő felülkerekedett. Amikor pedig társat próbált helyzetbe hozni, a társ nem értette meg.

A legnagyobb gond az volt, hogy szinte midig, már csak az utolsó előtti jó megoldás hiányzott. Elmaradt időben a lövés, mély volt az előre ívelés, nem talált senkit, vagy éppen mögé szállt a céltalan volt a beadás.

Fórizs Istvánnal szemben ezen a találkozón is rengeteget szabálytalankodtak. A játékvezető többnyire észre is vette ezeket. A kaputól húsz-huszonöt méteres távolságról megítélt szabadrúgásokkal azonban Aczél Péter és Mata József távollétében nem tudott a csapat mit kezdeni. De egyébként is nagyon nagynak látszott a különbség a két együttes lövőtudománya között. A hazaiaknak tudniillik akár a negyven méter is lőtávolságot jelentett. A mérkőzést eldöntő góljukat egy (fölösleges) szabálytalanságot követően megítélt mintegy huszonöt méteres szabadrúgás után szerezték. Nekik nem volt szükségük nagy helyzetre sem. A tizenhatos baloldali sarka közeléből a sorfal mellett, laposan, kellemetlenül megpattanva, nagy erővel érkezett a lövés a vendégek kapujára. A kapuvédő csak kiütni tudta, s a labda balszerencsésen éppen egy hazai játékos elé került, aki minden tétovázás nélkül közelről a hálóba vágta. (1:0) Mint kiderült, egy ilyen talált góllal, akár az első játékrész dereka táján is el lehet egy összecsapást dönteni.

A második félidőt is lakiteleki mezőnyfölénnyel lehet jellemezni. Ha tudott volna, sajnos azonban továbbra is csak a szabadrúgások révén kezdhetett volna valamit. Egyetlen kivétel volt, Molnár Arnold jól eltalált, tizenhét méteres ballábas lövése volt, ami fejmagasságban, csak centiméterekkel kerülte el a kaput. Gólt érdemelt volna, mindenki csak nézte. Ezzel szemben volt egy alpári próbálkozás, de a baloldalról élesen a rövid alsó sarokra lőtt labdát Körtvélyesi Ödön bravúrral védte.
Szinte még az utolsó perc is azt mutatta, mennyire csak a végső előtti megoldásokon múlt az eredményesség. A csereként beállt Barcsa Gábor egy összjáték után a kaputól hat-hét méterre nagyon jól ment le az alapvonalig, onnan viszont nem visszagurítani próbált, hanem gyengén a zárt rövid sarokra lőtt. Ez a rossz megoldások napja volt. Mert, ha nem is oly mértékben a kapu közelében, de volt ehhez hasonló szituációban Magyar Péter, Lángos László, Kalics József és főleg a szabadrúgások révén többször Bagi István is.
Ezen a napon a gólképtelenség pecsételte meg a lakiteleki csapat sorsát. Esetenkénti egy-egy megingása ellenére a védelem többnyire jól állta a sarat. Mezőnyben majdhogynem tetszetős játéknak is voltak nyomai. Ez azonban csak megfelelő eredmény esetén lehetne helyén értékelhető.

Az ifjúságiak mérkőzésén Tiszaalpár – Lakitelek 0:3

A lakiteleki utánpótlás együttes egy megerősített, és egyébként a táblázat harmadik helyén álló hazai ifjúsági csapatot győzött le, amely egészen a harmadik találatig izgalmassá tudta tenni a mérkőzést. A hazaiak az eredmény ellenére nem játszottak alárendelt szerepet, a harmadik találat után azonban elvesztették minden esélyüket. A kilencedik forduló után is veretlen lakiteleki fiatalok továbbra is vezetik a tabellát. Úgy is, hogy a ki nem állt bugaciak miatt elmaradt mérkőzés pontjait még nem írta jóvá nekik a szövetség.

A serdülők szombati mérkőzésén Lakitelek – Ballószög 3:5

Sokkal összeszokottabb ellenfelével szemben szinte az utolsó percekig nagyon jól tartotta magát a csapat. A mérkőzés legvégén azonban, a cserék következtében már némileg meggyengülve már nem tudta tartani magát. Amikor majd megfelelő összjátékra képesen, kellő tapasztalatokkal felvértezve fognak pályára lépni, bármikor legyőzhetik az ehhez hasonló ellenfeleiket.

 

8. forduló: Lakitelek – Bugac 1:1 (0:1)

Ez a mérkőzés még annál is nehezebb volt, mint azt várni lehetett. Egy jól „összerakott”, mi több szervezettséget és összeszokottságot mutató, lendületes, „hajtós” ellenfél érkezett Lakitelekre. Az első félidő legnagyobb részében egyáltalán nem látszott, hogy a hazai csapatnak meglenne velük szembe az ellenszere; de még a második félidőben is csak enyhe mezőnyfölényre futotta.

A vendégek akár már az első félidő derekáig eldönthették volna a mérkőzést. Csupán a szerencsének volt köszönhető, hogy négy tiszta helyzetükből csak egyet értékesítettek.
Az első félidő szűk utolsó harmadában Mata József beállásával már kiegyenlítettebbé vált a játék, az első említésre érdemes eseményt is az ő távoli lövése jelentette. Bombája csak centiméterekkel kerülte el a kaput. Volt egy hasonló kísérlete Bagi Istvánnak is, ezen kívül helyzetbe a hazai csapat mindössze egyszer jutott. A vendégek zártan, határozottan és keményen védekeztek, amikor pedig hibáztak, jól játszottak rá, amit a játékvezető rendszeresen „bevett”. Hacsak nem szánta el magát jó előre, hogy mindent az ellenfél javára ítél, mert a teljes első félidő efféle bírói ténykedéssel volt jellemezhető.

A második játékrész kiegyenlítettebb játékot hozott, a kapuk már jóval kevesebbszer voltak veszélyben. Mindkét csapatnak egy-egy komolyabb helyzete volt. A vendégek kihagyták, a vendégvédők által Fórizs István ellen elkövetett durva szabálytalanságért megítélt büntetőt viszont Bagi István értékesítette, amivel ki is alakult a végeredmény.

A két következő fordulóban két szomszédvár lesz az ellenfél. Előbb idegenben a tiszaalpári, majd itthon a tiszakécskei gárdával kell megküzdenie a lakiteleki csapatnak, amelytől szurkolói azt várják, hogy elkezdjen végre bizonyítani.

Az ifjúságiak mérkőzése sajnos elmaradt, mint kiderült, a bugaci fiatalok nem tudták kiheverni az előző napi szüreti bál fáradalmait. El sem indultak a mérkőzésre. Így a várható eredmény 3:0 lesz a hazai csapat javára, de ezt még verseny- illetve fegyelmi bizottságnak kell kimondania.

A serdülők szombati fordulójában Helvécia – Lakitelek 3:5

A csapat játékán komoly nyomot hagyott néhány játékos előző napi bulizása. Volt olyan, aki még a játékot sem merte vállalni. Csak ez volt az oka, hogy az egyébként jóval gyengébb játékerőt képviselő hazaiak előtt kétszer is megcsillant az egyenlítés lehetőségének a reménye, amit azonban, ha nem is könnyedén, de a lakiteleki fiúknak sikerült szertefoszlatniuk.

 

7. forduló: Tabdi – Lakitelek 3:2

A még mindig tartalékos lakiteleki csapat továbbra sem tudja „hozni” a lehetséges mérkőzéseket. A szerencsével is hadilábon állt, ugyanakkor abban is van igazság, hogy adott posztokon rendre az ellenfél játékosai tudták hozzátenni a játékhoz az eredményre vezető pluszokat. Ezen a mérkőzésen egy verhető csapattal szemben is csak két gólig sikerült futni az eredmény után.

A játék kezdetétől inkább a vendégcsapat volt kezdeményezőbb, főleg a baloldalon veszélyeztetett, mégis a hazaiak szerezték meg a vezetést. Az első akciójuk volt, amikor a középpálya statisztálása mellett egy támadójuk végig vezette a labdát egészen az alapvonalig, belőtte középre és az érkező társ megszerezte a vezetést. (1:0)

Komoly lakiteleki helyzetek maradtak ki, amiben a szerencsés napot kifogó hazai kapusnak is komoly szerepe volt. Fórizs István elől előbb jó ütemben kimozdulva szerezte meg a labdát, majd az általa közelről földre fejelt játékszert is sikerült kiütnie. Kalics József tiszta helyzetből, de elég éles szögből meglőtt, csattanós kapufájánál azonban csak a szerencse mentette meg. Mindezek mellett több biztató lakiteleki támadás halt el gyenge, illetve pontatlan passzok következtében is. Egyszer aztán Lángos László mélyen balról belőtt labdájára Kalics József jókor érkezett és ballal, nagy erővel a kapuba pörgetett.(1:1)

A második félidőben is voltak biztató jelek, de végül mégis minden ott folytatódott, ahol abbamaradt; a vezetést újra a hazai csapat szerezte meg. Egy, a teljes középpályát és a védelmet maga mögött hagyó egyéni akciónak köszönhetően a labda ismét a lakiteleki kapuban kötött ki. (2:1) Egyenlíthetett volna Fórizs István és Kalics József is, előbb a kapus lépett ki nagyon jó ütemben, utóbb tiszta helyzetben nem sikerült a kapu közelében lekezelni a labdát. Szépíthetett volna az eredményen az is, ha a jobbösszekötő pozíciójában a tizenhatos vonalánál Kovács Péter nem kapkodja el a támadást.

Egy kényszerű cserét követően még biztatóbb lett a játék, lendületesebb lett a csapat jobboldala is. Az egyenlítés azért az aktívabb baloldali játéknak volt köszönhető. Lángos Lászlónak egy balról elébe tett labdát sikerült belsővel, nagy erővel a hazai kapuba vágnia. (2:2) A hazainál szinte nagyobb számú lakiteleki közönség joggal várhatta a folytatást. A nagy kedvvel játszó Lángos László azonban ajtó-ablak helyzetben fölé lőtt, Kalics József pedig tiszta helyzetben, és még közelebb a kapuhoz újra csak rosszul vette át a labdát. Ahogy lenni szokott jött az ellenfél, és talált egy gólt. Egy baloldali szöglet után, az egyik hazai játékos a kapu torkából a hálóba fejelt. (3:2)

A lakiteleki csapat egy helyenként durva, de mindenképpen erőfutballt játszó ellenféllel szemben maradt alul, amely kihasználta szinte minden helyzetét. Elkerülhető gólokat kapott, miközben lehetőségeinek többségét nem sikerült értékesítenie. Voltak persze biztató jelek, elsősorban az hogy ha rövidebb időre is de az együttes két sérültje, Juhász József és Magyar Péter is csatasorba állt. Aztán elsősorban a két szélső hátvédnek köszönhetően volt néhány már-már „míves” átadás ami a védők mögött hullott alá a félpályán túl, s így a széleken több kecsegtető támadás is indulhatott. Valami ilyen, de mindenképpen eredményes folytatásra lesz szükség, hiszen a mindig kellemetlen, nehéz ellenfélnek számító bugaci csapat látogat a hétvégén Lakitelekre.

Az ifjúságiak mérkőzésén Tabdi – Lakitelek 2:6

Molnár Arnold megpróbálta pihentetni a kisebb sérüléssel régóta bajlódó Győri Sándort, ám mint kiderült szükség volt az ő játékára is. Bár a hazaiak a táblázat vége felé foglalnak helyet, ezúttal úgy tűnt, hogy az átlagosnál jobb napot fogtak ki. Lendületesek, veszélyesek voltak a támadásaik, eleinte majdhogynem egyenrangú ellenfelek volta és az első félidő végén még vezettek is. A második játékrész nagyobbik felében végül felülkerekedtek a lakiteleki fiatalok, akik hét forduló után is őrzik veretlenségüket.

A serdülő csapat ellenfele a mérkőzés elhalasztását kérte, így elmaradt az idei első hazai forduló. Az őszi szünet egy későbbi, megállapodás szerinti napján fog sor kerülni a találkozóra.

 

6. forduló: Lakitelek – Csólyospálos 2:2

Továbbra sem megy igazán a hetek óta tartalékos lakiteleki csapatnak. Ezúttal Juhász József, Aczél Péter, Magyar Péter mellett Molnár Arnold is hiányzott az őszi szezont elkezdő keretből. Jellemző, hogy a vendégek öt mezőny cserével érkeztek, akikkel szemben hárman ültek a hazai kispadon. Az eddigi eredmények miatt kesergő rutinosabb játékosoktól már többször lehetett hallani: számban még csak úgy-ahogy megvagyunk, minőségben viszont már vannak gondjaink. Nem véletlen, hogy a szakvezető Dudás György hétről-hétre már a kezdő csapat összeállításánál is komoly dilemmákkal vívódik. Nem rajta múlik, minden esetre igaz, hogy sokat kell még edzeni, dolgozni ahhoz, hogy ilyen szűk keretben is több játékos felkészültsége érhesse el a Lakiteleken utóbbi időben megszokott, igazán jó megyei másodosztályú színvonalat.
A gondok közé tartozik az is, hogy Lángos László hetek óta sérülten vállalja a játékot, ami érthetően komoly nyomot hagy a csapat jobboldali támadójátékán. Egyetlen jó hír, hogy két hét múlva már Mata József csatasorba áll. Persze kérdés, hogy ennyi kihagyás majd mennyire látszik meg a játékán.

A mérkőzés majdhogynem két ellentétes félidővel jellemezhető. Az elsőben a vendégeknek volt egy az egyben két tiszta helyzete, ám Bagi István jól eltalált szabadrúgásából mégis a lakiteleki együttes szerezte meg a vezetést. A második félidőben a hazai csapatnak volt több helyzete, több gólt mégis a vendégek szereztek. Pedig az eredmény jól alakult, hiszen a Fórizs István buktatásáért megítélt büntetőt Bagi István értékesítette, és ezzel már kétgólossá vált a hazai vezetés. Mindennek ellenére a sérülés miatt cserére kényszerült Virágh Attila és Lángos László kiválásával tovább gyengült a csapat; és az első félidő utolsó harmadától kiállítás miatt tízfősre apadt vendégeknek sikerült kiegyenlítenie. A döntetlen eredmény csak akkor lett volna elkerülhető, ha Kovács Péter és Fórizs István közül,- akik komolyan veszélyeztették a vendégek kapuját-, legalább valamelyikük betalál.
Ezek után joggal fogalmazódott meg az a mértékadó vélemény, mely szerint a hazai együttes létszámfölénye egyáltalán nem volt érezhető.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Csólyospálos 5:1

Az ifjúsági csapat továbbra is tartja jó formáját. Bár mindkét góllövője, Győri Sándor és Polyák Sándor is sérüléssel bajlódik, még így is komoly hasznára vannak az egyéként egyre inkább összeszokott játékot mutató csapatnak.

A serdülők szombati mérkőzésén KLC-Ladánybene – Lakitelek 1:1

A lakiteleki fiúk ezúttal is bizonyították, hogy újoncként is képesek felvenni a versenyt több csapattal szemben. Ráadásul a győzelemhez is közelebb álltak, hiszen a hazaiaknak egy jóindulatú büntetővel sikerült csak egyenlítenie, miközben a vendégek jobb helyzetkihasználással már az első félidőben több gólos előnyre lettek volna képesek.

 

5. forduló: Kecskeméti LC – Lakitelek 4:3

A tabella utolsó helyezettjével szemben elért eredmény mindent elmond. Talán azt mégsem, hogy a hazai csapat „házi bírót” kapott, aki egészen képtelen módon ellene tudott szegülni szinte minden olyan szabálynak, amelyek alapján fújnia, „ítélkeznie” kellene. Teljes mértékben persze képtelen lett volna megakadályozni a vendégcsapat sikerét, a körülményekhez mérten azért mindent megtett, amit „lehetett.” Amíg a lakiteleki együttes javára két teljesen nyilvánvaló büntetőt nem adott meg, egy test mellett leszorított kézre rápattanó labda elég volt, hogy tizenegyessel jutalmazza a hazaiakat. Azon túl, hogy látványos visszahúzásaik felett is szemet hunyt, az általuk elkövetett szabálytalanságok közül is csak azt vette észre, amit akart. Borzalmas ténykedése azért nem menti a vendégcsapatot, amelynek lélektelen játékát helyenként alig múlta felül a bírói ténykedés. Ha a szabályok egyformán érvényesek mindkét együttesre, meg lehetett volna ugyan az esély; de a helyzetek alapján a hazai csapat többet tett a győzelemért. Elsősorban irányító játéka volt sokkal agresszívebb, pontosabb és támadóbb.

Kovács Péter két gólja, majd harmadikként Fórizs István remekbe szabott csúsztatott fejese azért feltétlen említést érdemel. Ennyi volt.

Azt azért még hozzá kell tenni, hogy a csapat mindenkori edzője, aktuálisan Dudás György többet érdemel. Egy dolog, hogy tartalékos a gárda, hogy néhány játékos képessége szerényebb, mint kellene. A többiek „vihetnék” a csapatot. És még egyszer, abban a reményben, hogy értik, akiknek érteniük kell: a csapat edzője nem ezt érdemelte! Biztató, és sportszerű is, hogy a csapaton belül megjelentek az önkritikus hangok. Változni a dolog akkor fog, ha mindenki valóban a maga, és csakis a maga játékával foglalkozik, belátja saját gyengéit és annak okait, igyekszik azt a teljesítményt nyújtani, de legalább azt a hozzáállást tanúsítani, ami tőle elvárható.

A magam nevében ezúton is elnézést kérek Dudás Györgytől azok miatt a méltatlan támadások miatt, amelyek érték a mérkőzés alatt és után. Azt társaim nevében is mondhatom, hogy meggyőződésünk szerint jó csapatot adtunk a kezébe. Remélem, hogy ezt elsősorban szakvezetőjüknek, a játékosok még fogják bizonyítani.

Az ifjúságiak mérkőzésén KLC – Lakitelek 1:8

A csapat még tartalékosan is „hengerelt”. Ami ezen a mérkőzésen külön is biztató volt: mindenki többnyire játszani igyekezett. Volt ugyan néhány „el passz”, de ez a játékban máskor is benne lehet. Ha a szándék megmarad, a kivitelezés még nehezebb ellenfelekkel szemben is egyre biztosabb lehet. A győzelemmel a csapat minden bizonnyal őrzi vezető helyét.

A serdülők második fordulójában KHTK I. – Lakitelek 7:1

Nem volt körültekintő az ifjúsági és a serdülő csapat kereteinek összehangolása, és ennek következtében a csapat legfőbb húzó embere Tasi László sem a délelőtti serdülő, sem pedig a délutáni ifjúsági mérkőzésen nem játszott. Hiányát sajnos a vétlen serdülők érezték meg igazán. Elszántsága, lendülete jól jött volna az összeszokott és jó erőben lévő hazaiakkal szemben.

A lakiteleki fiatalok most szokják a bajnokság légkörét, az őszi idény még az ismerkedés időszaka. Lehetőség arra, hogy mindenki begyűjtse azokat a tapasztalatokat, amelyekkel felvértezve a tavaszi szezont már „érettebben” kezdheti. Ma még kevesebben vannak, de egyre többen lesznek, akik a játékban egymást keresik. Fejlődésüknek, eredményességüknek, elérhető sikereiknek az elszántabb, a határozottabb kiállás mellett ez a legfőbb záloga. Előbb-utóbb ez menni fog, mert tehetségesek.

 

4. forduló: Lakitelek – Harkakötöny 1:1 (1:1)

Feljutását követően szinte hihetetlen erősítéseket hajtott végre a bajnoki babérokra törő vendég együttes. Jellemző, hogy a csoport tavalyi bajnokától öt játékost igazolt. Nem várt tehát könnyű mérkőzés az egészségügyi problémákkal, sérülésekkel megtizedelt, tartalékos lakiteleki csapatra. Röviden összefoglalva mégis azt lehet mondani, hogy egyenlő erők küzdelmét hozta a mérkőzés, kiegyenlített játékot láthatott a szépszámú közönség. Mindent egybevetve igazságosnak is mondható eredmény született.

Kifejezetten agresszív, támadó játékkal kezdtek a vendégek. Egyik támadójuk már a második percben úgy letalpalta a hazai csapat egyik védőjét, Seres Zsoltot, hogy csak a szerencsének köszönhetően úszta meg komolyabb sérülés nélkül az összecsapást. Sajnos a játékvezető nem büntette az elkövetőt, és ez a „fair play” nap ellenére eléggé felbátorította a vendégeket. Volt még egy-két további talpalás és nyújtott láb is, ám ezek mindegyike megtorlatlan maradt, miközben hazai oldalon két játékos már a szándékért is lapot kapott. Sajnos Juhász József, aki sérülten vállalta a játékot, már az első negyedórában kénytelen volt feladni, és ennek következtében még tartalékosabbá vált a hazai csapat.

Az első félidőben a vendégek támadásai voltak veszélyesebbek. Egy alkalommal bravúros kifutással és lábra vetődéssel sikerül a mentés Körtvélyesi Ödön részéről, majd a magát tisztára játszó támadó helyezett mellé a hosszú kapufa mellett. Mindezek ellenére szinte váratlanul a hazai csapat szerezte meg a vezetést. A védő Seres Zsolt ment fel a baloldalon és a tizenhatos magasságának tájáról lövésre szánta el magát. Az oldalvonal közeléből meglőtt labda védhetetlenül vágódott a hosszú felső sarokba. (1:0) Bombagól. Mivel alig négy-öt perc volt a félidőből hátra reménykedni lehetett, hogy ennél az állásnál fordulnak a csapatok. A játékvezető azonban hosszabbított és ez elég volt ahhoz, a vendégek kiegyenlítsenek. Egy középről védők mögé ívelt szabadrúgásra nem mozdult ki a hazai kapus, így a kilépő támadó fejjel zavartalanul a kapuba csúsztatott. (1:1)

A második játékrészben is nagy igyekezettel kezdtek a vendégek, több és nagyobb helyzete azonban a hazai csapatnak volt. A hazai kapuvédőnek egy komoly hárításra volt szüksége. A vendégek kétszer a kapufát találták el, ebből egyszer abszolút helyzetben három-négy méterre a kaputól egy fejessel. A hazai komoly helyzetek sorát Bagi István nyitotta. Egy tizenhatosról visszagurított labdát lőtt meg, ami éppen, hogy elkerülte a kaput. Ez követően egy szabadrúgást úgy lőtt kapufára, hogy csak nézni lehetett. Hasonló volt a sorsa egy futtából leadott Lángos László lövésnek is. Dermedten nézte mindenki, hogy milliméterekkel elsuhan a kapufa tövénél. Volt három nagy helyzete a hazai gólkirály Fórizs Istvánnak is, ezúttal azonban nem sikerült egyet sem értékesítenie. Hosszú oldalon szinte a kapu torkából fejelt a hosszú sarok irányába, de a kétségbeesett védő fejét találta el, és a labda szögletre ment. Volt jobbról, mintegy tizennégy méterről a hosszú sarok irányába leadott lapos lövése és egy rövidsarkos pördítése is, ám kevéssel mindkettő elkerülte a kaput.

A csapat edzője Dudás György és több játékos is megfogalmazta, hogy összességében igazságosnak mondható eredmény született. Ennek következtében mindenki jó érzéssel ülhetett a terített asztalhoz. Papp Zoltán, az ifjúsági csapat tehetséges liberójának édesapja ugyanis olyan gálánsan szolgált az alapanyagokkal, hogy a Szabó László és Vereb Ferenc által elkészített marhapörköltből jutott még a hűséges lakiteleki szurkolóknak is.

Az ifjúságiak találkozóján Lakitelek – Harkakötöny 6:2

A mérkőzés előtt aligha lehetett várni, hogy Molnár Arnold legényei szinte foci ünnepet rendezve, ilyen nagy gólkülönbséggel győzik le ellenfelüket. A vendégcsapat három fordulón át szintén veretlen volt, jobb gólkülönbséggel még a tabellát is vezette. Az egyébként jó képességű, és motivált játékosokból álló vendégek ezen a napon nem tudtak ellenállni a hazai együttesnek, amely Polyák Sándor és Győri Sándor vezérletével biztosan készítette elő, és ontotta a gólokat. A győzelem azt eredményezi, hogy a lakiteleki ifjúsági csapat három pont előnnyel a mezőny élére állt.

 

3. forduló: Dunavecse – Lakitelek 1:2 (1:1)

A találkozó előtt nem voltak a legkedvezőbbek az előjelek. Juhász József, Kovács Péter, Kalics József, Aczél Péter, Molnár Arnold is hiányzott a keretből. A rendelkezésre álló játékosok közül pedig Magyar Péter és az ifjúsági játékos Győri Sándor is sérüléssel vállalta a játékot. Ha már így adódott, akár szerencsének is mondhatnánk, hogy ezekkel a gondokkal most kellett megküzdeni, mert bármely más ellenféllel szemben beláthatatlan következményei is lehettek volna ennek a helyzetnek. Még a kisszámú helyi nézőseregből is volt aki megjegyezte, hogy „ilyen gyenge is régen volt a Lakitelek.” Bár ha komolyan végig gondoljuk, így is igaza volt Dudás György edzőnek: ilyen körülmények között is legalább három-négy góllal kellett volna legyőzni ezt az ellenfelet. Sokat mondó volt a csapatkapitány Tóth Sándor véleménye is. A mérkőzés utáni beszélgetésben jegyezte meg, hogy ez a dunavecsei csapat nem üti meg a megyei másodosztály színvonalát.

Ha nehezen is, de sikerült legyőzni az erősen meggyengült hazaiakat, és ezzel megszületett az első őszi idegenbeli győzelem.

Már a mérkőzés első perceiben látszott, hogy nem véletlenül szenvedtek kétszer is súlyos vereséget a hazaiak. Játékuk nagyon „töredezett” volt, legfeljebb lelkesedésüket lehetett dicsérni. Mindez persze nem von le semmit Bagi István érdemeiből, aki a félpályáról tört kapura, és csak fél lépésen múlott, hogy a kivetődő kapuson nem sikerült „átpöccentenie” a labdát. A kihagyott helyzet elég sokáig, talán a mérkőzés végéig „bosszulta magát”. Bár a félidő második felében sikerült megszerezni a vezetést, a hazaiak nem sokkal azután egyenlítettek. Egy szabadrúgás passzot Polyák Sándor az ifjúsági játékostárs Győri Sándor elé tálalt, aki átküzdve magát a védőkön nagyon okosan a hosszú kapufa mellett a hálóba juttatta a labdát. (1:0) Nem sokkal később a hazaiak egy fedezetlen baloldali támadás után akadálytalanul középre játszottak, ahol ugyan már ott voltak a védők, a támadónak végül mégis sikerült védhetetlenül a kapuba lőnie. (1:1) Sokáig félő volt, hogy be kell érni a döntetlennel, ám a második félidő közepe tájától egy-egy biztató jelenet sejteni engedte, hogy sikerülhet megszerezni a győztes találatot is. Előbb Polyák Sándor szánta el magát lövésre mintegy harmincöt méterről, és a labda éppen hogy csak elsuhant a kapufa tövénél. Bagi István szinte ismételt. Lövése csak azért ment centiméterekkel mellé, mert a védők beleértek. Ezután már nem sokat váratott magára a második találat. Bagi István egy jobboldali szabadrúgást úgy varázsolt középre, hogy arra leginkább a rutinos játékostárs Fórizs István mozdulhasson. Meg is tette. Remek, védhetetlen fejessel bevette a hazaiak kapuját. Volt egy nagy helyzete Verebélyi Gábornak is, ballábas lövése azonban néhány centivel elkerülte a kaput. Az újabb gólt érdemlő, legszebb jelenet mégis az volt, amikor Bagi István mélységből előreívelt labdáját Fórizs István háttal a kapunak megcsúsztatta, ám a labda kevéssel a kapu fölé szállt.

A látottak alapján a vendégcsapat megérdemelt győzelmet aratott, bár nem sokon múlott, hogy egy pontot megmentsenek a hazaiak. A lakiteleki csapat játékában sok volt a hiba; igen sok párharcban maradtak alul, gyakori volt a fegyelmezetlenség, és elég korán kiütköztek a fáradtság jelei is. Az ifjúsági csapatból szerepeltetett fiatalok jól mutatkoztak be. A szerdai kupafordulóban Polyák Sándor, ezen a mérkőzésen Győri Sándor talált a kapuba. A sok-sok edzéskihagyás azonban mi tagadás, elsősorban erőnlét gondokat okozva meglátszik mindkettőjük játékán. Szorgalmas munkával előbb-utóbb minden bizonnyal igazolni fogják azokat a reményeket, amelyeket több hozzáértő szurkoló is táplál irántuk. A hűségéért és kitartásáért minden elismerést megérdemlő idősebb Sütő Imre és Balla László, Anka Balázs, Jandrasits József, Szabó József szurkolói körben Dunavecsén megfogalmazódó reményt Győri Sándor minden esetre beváltotta, hiszen egyebek mellett arról is szólt a beszélgetés, hogy ha egyikük gólt lőtt a kupafordulóban, társa majd megteszi ugyanazt a bajnoki találkozón. Csak így tovább!

Az ifjúságiak mérkőzésén: Dunavecse – Lakitelek 2:3

A csapat edzőjének távollétében nem volt könnyű dolga a helyére „beugró” Szabó Attilának A két legveszélyesebb támadót nélkülözve kellett megoldani a feladatot, ami végül sikerült is. Szokatlan volt persze Bujáki Pétert, az elsőszámú ifi kapust a támadósorban látni, de ilyen körülmények között erre volt szükség. Ez azt is jelentheti, hogy a csapat megőrizte helyét a mezőny élén.

 

2. forduló: Nyárlőrinc – Lakitelek 4:1 (3:0)

Ismét bebizonyosodott, hogy az elszántság, a küzdeni tudás a sportban is milyen komoly erény. Ahogyan a lakiteleki csapat szomszédvárak elleni összecsapásainál ez lenni szokott, jó példát sajnos ezúttal is az ellenfél mutatott. Egy, az egész mérkőzésen több vendégjátékosra is jellemző kényelmeskedést követően, a megszerzett labdából már a második percben vezetést szereztek a hazaiak. Jutott egy góljuk a félidő közepére, majd a végére is. Csak a lakiteleki kapusnak köszönhető, hogy három góllal zárult az első játékrész kétszer ugyanis egy az egyben bravúrral hárított. A lakiteleki csapatnak még helyzete sem volt, mindössze egy távoli, kapufáról fölé pattanó lövés „veszélyeztette” a hazaiak kapuját.

A második játékrész is úgy kezdődött, mint az első. Ha nem is olyan gyorsan, de mindjárt az elején újabb gólt értek el a hazaiak. Majdnem a középvonaltól szabadrúgáshoz jutottak a baloldalukon. A hosszú oldalra átívelt labdára meglepően sem védő, sem a kapus nem mozdult. A hazaiak akadálytalanul a kapuba fejelhettek. Átütő erő végig csak a nyárlőrinciek játékában, támadásaiban volt. Lángos László egy adódó lehetőségnél olyan tizenkét méterről azért kapuba talált, ám ez csak a szépítésre volt elegendő. Volt még egy helyzete Verebélyi Gábornak is, ám a félidőben beállt játékostól nagy helyzetben, kilenc-tíz méterre szemben a kapuval, elpattant a labda.

A lakiteleki csapat teljesen az ellenkezőjét nyújtotta annak, amit az előző fordulóban mutatott. A legnagyobb gond az volt, hogy nem tett eleget edzőjének az öltözőben megfogalmazott kérésének, aki a kivonulás előtt küzdésre biztatott. Volt ugyan egy-két kivétel, de az nem tudta meghatározni az együttes játékát.

Várható volt, hogy az első fordulóban kiállított Kovács Péter hiányozni fog a lakiteleki csapatból. Arra azonban gondolni sem lehetett, hogy nélküle teljesen elveszíti az együttes a lendületét. Dudás György edző váratlan húzással megpróbálta Molnár Arnolddal helyettesíteni, ám a máskor támadó kedvű játékos előre tolva nem boldogult.

Legjobb lesz mielőbb felejteni a történteket. A tanulságait azonban érdemes lenne végre mindenkinek a fejébe vésnie: elszántság, akarat nélkül nincs siker. A lélektelenül játszó csapaton könnyen átgázol az ellenfele.

Az ifjúságiak mérkőzésén: Nyárlőrinc – Lakitelek 1:6

A fiatalok „hozták” amit várni lehetett. Lehengerlő játékkal, magabiztosan győzték le ellenfelüket. Már az első forduló után a tabella első helyére kerültek, győzelmükkel minden bizonnyal megerősítették helyüket.

 

1. forduló: Lakitelek – Jakabszállás 1:0 (1:0)

Az ugyancsak kiváló szakember által irányított vendégcsapat korábban azt igazolta, hogy a legkiszámíthatatlanabb teljesítményre is képes. Végül a hazai csapat szervezettsége és legfőképpen fegyelmezettsége döntötte el a mérkőzést. Szerencsére lett volna szüksége az ellenfél együttesének ahhoz, hogy pontot sikerüljön mentenie. A látottak alapján azonban az igazságos eredmény csak a lakiteleki győzelem lehetett. Sorozatban alakultak ki a helyzetek, amelyekből egyet mindjárt az összecsapás első tíz percében gólra is váltott Fórizs István a legrutinosabb hazai támadó.

A mérkőzés egyperces gyász szünettel kezdődött. Az egyesület sokak által tisztelt korábbi sportolójára, vezetőjére, Gyöngyösi Györgyre emlékeztek a résztvevők.

A mérkőzés első helyzete Lángos László előtt adódott. Ha nagyobb meggyőződéssel igyekszik lecsapni egy keresztbe lőtt labdára, akár az idény első góljának szerzője lehetett volna. A következő passza viszont sikeres volt. Jobboldali átadást középen a néhány lépésre mellette álló Fórizs Istvánhoz játszott, aki nagy nyugalommal átvette a labdát a bal lábára, és mesterien a felső sarokba helyezte. (1:0) A gólszerző alig pár perc elteltével újra helyzetbe került, ám Magyar Péter belőtt labdája olyan magasan pattant meg a kapu előterében, hogy képtelenség volt elérni. Lendületes volt a lakiteleki csapat, ami zavarhatta a vendégeket, mert egy sárgalapos játékvezetői figyelmeztetést egyik játékosuk olyan hevesen és udvariatlanul fogadott, hogy rögtön utána a kiállítás sorsára jutott.

Az első játékrészben Kovács Péternek is voltak biztató kitörései, lövéseibe azonban az utolsó pillanatokban sikerült a védőknek belépnie. Egy alkalommal viszont csak a komoly kapusbravúr mentette meg a vendégeket. Éles szögből, nagy erővel leadott rövid, alsósarokra tartó lövését a hálóőrnek lábbal sikerült védenie. Lángos Lászlónak is adódtak újabb helyzetei előbb bal, majd jobblábas lövéseit azonban elkapkodta egy kicsit. A félidő legnagyobb helyzete Kalics József előtt adódott. Csak a határozatlanságán múlott, hogy ajtó-ablak helyzetben a kapus kezébe emelt. Jellemző a hazai rohamokra, hogy még a csapat balhátvédje Seres Zsolt is helyzetbe került. Kevéssel emelt csak a kelleténél magasabbra a kimozduló kapus fölött.

A második félidőt a vendégek játszották nappal szemben. A hazai fölény még nyilvánvalóbbá vált, amit Lángos László két, Bagi István egy kapufája is igazolt. A fiatal támadónak még volt egy nagy, közeli helyzete, amelyből fölé lőtt, és egy tizenhatoson kívülről elhamarkodott lövése is. A rutinos és nagyon hasznosan játszó középpályást, Bagi Istvánt viszont rendre a kapusbravúrok akadályozták meg a gólszerzésben. Előbb az alsó sarokból, majd a hosszú kapufa mellől ütötte szögletre lövését a vendég hálóőr. Biztató helyzetben volt egy bizonytalan kísérlete az ugyancsak sokat fáradozó Aczél Péternek, de még a frissen csapatkapitánnyá választott Tóth Sándornak is volt egy kevéssel mellé csorgó fejese. Kovács Péternek ebben a játékrészben is voltak percei, lövésit azonban továbbra is blokkolni tudták a védők, Egy esetben a kétségbeesett mentés kevés híján öngólhoz is vezetett. A nagy akarás aztán elkerülhető kiállításhoz vezetett. A lendületes támadó, a mérkőzés utolsó perceiben a vele szemben elkövetett szabálytalanságot nehezen viselve kakaskodásba kezdett védőjével, amiért a vétkes mellett sajnos őt is ki kellett, hogy állítsa a játékvezető.

A győzelemmel bemutatkozó Dudás György edző dicsérte a csapatot. Bizakodott abban, hogy több játékos erőnléte, illetve a döntő helyzetekben fontos határozottsága, önbizalma még javulni fog.

A bajnokság nyitányán szereplő játékosok: Körtvélyesi Ödön, Tóth Sándor, Juhász József, Seres Zsolt, Magyar Péter, Bagi István, Aczél Péter(Molnár Arnold), Kalics József, Lángos László, Fórizs István, Kovács Péter. A kispadon Verebélyi Gábor, Tánczos Tamás, Budai Dávid és Gulyás Péter foglalt helyet.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – Jakabszállás 11:1

A Molnár Arnold által felkészített fiatalok nyugodtan mondhatni, hogy nem várt, nagyarányú győzelmet arattak. A korábbiakban mindig szoros mérkőzéseket vívtak ellenfelükkel, ám ezúttal a lassan már „rettegettnek” számító támadósornak köszönhetően kiütéssel felérő győzelmet értek el. Jól vizsgázott az egész csapat, amelynek egyébként nélkülöznie kellett Szabó Lászlót és Barcsa Józsefet is. A nyitányon résztvevő fiatalok: Bujáki Péter, Bilus Zoltán, Barta Bálint, Papp Zoltán, Subitz Norbert, Juhász István, Gödény Gábor, Tamási Roland, Szabó Ádám, Győri Sándor, Polyák Sándor, Tubak Dávid, Lobkovitz László, Rácz Tamás.

Serdülő foci – sikeres rajt

Lakiteleki Torna Egylet

Egy szakmailag nagyon tudatos utánpótlás neveléssel foglalkozó egyesület fiatalabb, kisebb serdülő csapatával szemben nem illik a sikert túlhangsúlyozni – nem is erről van szó. A lakiteleki fiatalok számára azonban fontos volt, hogy sikerrel vegyék az első akadályt. Az előjelek ráadásul nem voltak a legkedvezőbbek. Nagyon sokan maradtak ugyanis távol a vasárnap délelőtti gyülekezőtől. Az indulásnál még úgy tűnhetett, hogy egy csere lehetősége lesz a csapat edzőjének, Rózsa Józsefnek, utóbb aztán kiderült, hogy a kezdő tizenegynek kell végigjátszania a mérkőzést. Még ez is csak úgy történhetett, hogy edzője kérésére a csapat egyik kapusa is kénytelen volt a mezőnyben játszani. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy volt olyan, akit a csapattársak kétségbeesetten megpróbáltak még az indulás előtt felkeresni, de sehol nem találták, és még telefonon sem tudták elérni.

Részletek

Serdülőknek – Serdülőkről

Lakiteleki Torna Egylet

Jó hírekkel tért haza a serdülő csapatok 2009-2010-es idény sorsolását véglegesítő értekezletről Rózsa József az utánpótlás együttes edzője. A fiatalok számára minden bizonnyal megnyugtató, hogy immár tény: szeptember ötödikén-hatodikán indul a bajnokság. A legjobb hír pedig az, hogy feloldották azokat a korosztályos korlátokat, amelyekkel kapcsolatban korábban a lakiteleki egyesület még az MLSZ-ig is elment, annyira érthetetlennek, méltatlannak találta. A kis települések utánpótlás nevelését ugyanis korábban majdhogynem ellehetetlenítették azzal, hogy olyan szoros korosztályi kategóriákat fogalmaztak meg, amelyekben alig, vagy mint történt is, egyáltalán nem lehetett megfelelő számú fiatalt találni. Ennek egyelőre vége, és ez komoly megnyugvást jelent nemcsak a lakiteleki, hanem a térség több településének utánpótlás nevelésében is.

Részletek

A 2009-es labdarúgó idény értékelése

Lakiteleki Torna Egylet


2009: Az érmes esztendő


Két éven belül immár másodszor került olyan helyzetbe a bajnoki idény vége felé a Lakiteleki Torna Egylet felnőtt megyei másodosztályú labdarúgó csapata, hogy komoly éremesélyesnek számított. A 2008/2009-es bajnoki idény utolsó fordulójában a Tabdi 3:0 arányú legyőzésével sikerült megtartani a harmadik helyet, így tizennégy év után ismét érmes a lakiteleki gárda. Sokáig az ezüstérem is megszerezhetőnek látszott, ám a sorsolás szeszélye folytán két legfőbb riválisához is idegenbe kellett ellátogatni. A Pálmonostora ellen tartalékosan, de így is sok helyzetet kihagyva 2:1-re, a Városföld otthonában pedig a hazaiaknál sokkal több helyzetet kidolgozva és kihagyva, óriási küzdelemben, remek mérkőzésen csak egy balszerencsés gól következtében maradtunk alul 5:4 arányban.

Részletek

Diákfoci 2009


Diákfoci gála (május)


Szerveződik a serdülő csapat

A Lakiteleki Torna Egylet az általános iskola közreműködésével május tizenhatodikán nagyszabású labdarúgó tornát szervezett a felső tagozatos tanulók részvételével. Az eredeti elképzeléseknek ezzel persze még csak a fele valósult meg, hiszen úgy volt, hogy az alsó tagozatos osztályok tanulói is résztvevői lesznek a rendezvénynek. A sűrű programok miatt azonban ketté kellett választani a szervezést, így az alsó tagozatosok később, de remélhetően még a tavasszal lehetnek ott egy hasonló eseményen.

Részletek

Eredményösszefoglalók 2009 tavaszi szezonjában

Lakiteleki Torna Egylet

14. forduló: Lakitelek – Tabdi 3:0 (2:0)

A körülmények úgy hozták, hogy a mindvégig éremesélyes, sokáig biztosan a második helyen álló lakiteleki csapat csak győzelme esetén tarthatta meg a tabellán elfoglalt harmadik helyét. Ráadásul az utolsó összecsapáson olyan ellenfelet kellett legyőznie, amelyiknek egy jó meneteléssel jellemezhető tavaszi szezon befejezése előtt már semmi veszteni valója nem volt, ötödik helyezése nem forgott veszélyben.

Részletek

Megszakítás