Oldal kiválasztása

Építményadó

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

 

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 13. § – ában meghatározottakon túlmenően adómentes:

  1. a) a magánszemély tulajdonában lévő kizárólag lakás céljára szolgáló épület és az üdülőterületi építmények körébe tartozó azon épület, melybe az adóalany állandó lakosként bejelentkezett. Az e pont alapján építményadó alól mentes épület (ingatlan) a magánszemélyek kommunális adója hatálya alá tartozik, és utána a 6. § – ban meghatározott mértékű magánszemélyek kommunális adóját kell fizetni.
  2. b) az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytató magánszemély tulajdonában álló építmények közül a garázs, az üzlet- és műhely helyiség és a hozzátartozó kiegészítő helyiségek, kivéve ha ezen helyiségeket bérbeadás útján hasznosítják.
  3. c) az a), b) pontokban meghatározott mentességeknél az év első napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.

 

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

 

Az adó alapja: Az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. A hasznos alapterület megállapításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

 

Az adó mértéke:

(1) Az adó mértéke a szálláshelyek és az üdülőterületi építmények kivételével 185,- Ft/m²

(2) a szálláshelyek és az üdülőterületi építmények után

  1. a) 110 m²-ig 740,- Ft/m²,
  2. b) 110 m² felett 400,- Ft és a 110 m² feletti rész után 1150,- Ft/m², kivéve:

– a vállalkozó üdülőterületi, nem szálláshelyi üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, mely után az adó évi mértéke 370,- Ft/m².

 

Az építményadó alkalmazásában:

üdülőterületi építmény: Az alábbiakban felsorolt közterületekre házszámozott építmények:

Ág utca

Akácos utca

Alpár utca

Dr. Deák István (volt

Árpádszállási ) utca

páratlan oldal 3-tól

végig

Bagolyvár utca

Furmint utca

Fürj utca

Fürt utca

Galamb utca

Gém utca

Buzogány utca

Cinke utca

Csap utca

Cserebogár utca

Csónak utca

Kacs utca

Kadarka utca

Kapásfalusi út 4625

számú út és a

vasútvonal közötti

szakasza

Katica utca

Kengyel utca

Csöpp utca

Daru utca

Domb utca

Donga utca

Erdősor utca

Nyíl utca

Pacsirta utca

Páva utca

Pillangó utca

Pince utca

Pintyőke utca

Rév utca

Rigó utca

Ezerjó utca

Fácán utca

Fátyolka utca

Fecske utca

Fenyő utca

Szivárvány utca

Szikra tanya 33-55.

Tegez utca

Tisza utca

Tőke utca

Tücsök utca

Újerdősor utca

Venyige utca

Gerle utca

Holdfény utca

Hordó utca

Horgász utca

Ibolya utca

Icce utca

Korona utca

Kőrös utca

Lepke utca

Lugas utca

Méhecske utca

Napsugár utca

Nefelejcs utca

Nyár utca

Seregély utca

Sirály utca

Szegfű utca

Szirom utca

Zalán utca páratlan

oldala és 2-8

házszámok

és a

3719/2 hrsz

szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál.

 

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (vagy változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség az adóév első napján (adóév január 1.) fennálló állapot alapján keletkezik. Bevallást az adóévet követő 15 napon belül lehet szankció mentesen benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az építményadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.

Az ügy kérelemre indul, az adatbejelentés benyújtható papír alapon vagy elektronikusan

Kapcsolódó jogszabályok

Helyi adókról szóló törvény 1990. évi C. törvény

Lakitelek Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2012. (XII.07.) számú rendelete a helyi adókról

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

Lakitelek Önkormányzata Építményadó számlaszáma 5200018-11100180

Letölthető nyomtatvány:
Építményadó adatbejelentés

Magánszemélyek kommunális adója

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

 

Mentes a kommunális adófizetési kötelezettség alól:

  1. a) az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlana után építményadó fizetésére kötelezett, továbbá az egyéni vállalkozó azon beépített önálló ingatlana után, amely után építményadó fizetésére kötelezett valamint az összes külterületi tanya tulajdonosa.

(2) a) az a magánszemély, aki az év első napján időskorúak járadékában, vagy rendszeres szociális segélyben részesül,

b)8 az a magánszemély, akinél, a családnál az 1 főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedül élőnél az öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét és az adótárgyon túl egyéb ingatlannal vagy vagyoni értékű joggal, továbbá 500.000.-Ft-ot meghaladó forgalmi értékű járművel, egyéb vagyonnal (kivételt képez a mozgáskorlátozott gépjárműve) nem rendelkezik

  1. c) a 35. életévét be nem töltött fiatal házasok, illetve fiatalok első beépítetlen lakótelek ingatlana után a szerzés évét követő harmadik év december 31-ig.

A felsorolt mentességek feltételeinek adóhatóság felé történő igazolása adózó feladata. A mentesség az adóhatóság által biztosított adatlapon igényelhető a feltételeket igazoló dokumentumok egyidejű benyújtásával.”

(3) Az adómentesség és az adókedvezmény megállapítása vonatkozásában:

  1. a) egyéb vagyon: a gépi meghajtású termelő és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír.
  2. b) család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók: a házastárs, élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő,
  3. c) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,
  4. d) nettó havi jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása és a vakok személyi járadéka.

 

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó mértéke belterületen 13.000,- Ft/év adótárgyanként.

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (vagy változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség az adóév első napján (adóév január 1.) fennálló állapot alapján keletkezik. Bevallást az adóévet követő 15 napon belül lehet szankció mentesen benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a kommunális adó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.

Az ügy kérelemre indul, az adatbejelentés benyújtható papír alapon vagy elektronikusan

Kapcsolódó jogszabályok

Helyi adókról szóló törvény 1990. évi C. törvény

Lakitelek Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2012. (XII.07.) számú rendelete a helyi adókról

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

Lakitelek Önkormányzata Magánszemélyek kommunális adója számlaszáma 5200018-11100173

Letölthető nyomtatványok:
Kommunális adó adatbejelentés

Megállapodási nyomtatvány

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Letölthető nyomtatványok:
Megállapodás kommunális adó és építmény

Idegenforgalmi adó

Az adó beszedésére kötelezett

A fizetendő adót:

  1. a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,
  2. b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adókötelezettség, az adó alanya

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,

 

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 500.- Ft

 

Mentesség:

A Htv. 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:

  1. a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
  2. b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
  3. c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
  4. d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
  5. e) az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy;
  6. f) a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

 

A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell.

 

A fizetendő adót az adóbeszedésre kötelezett a beszedési kötelezettséggel érintett hónapot követő hónap 15. napjáig köteles bevallani és befizetni.

 

Kapcsolódó jogszabályok

Helyi adókról szóló törvény 1990. évi C. törvény

Lakitelek Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2012. (XII.07.) számú rendelete a helyi adókról

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A bevallással érintett hónapot követő hónap 15. napja

Lakitelek Önkormányzata Idegenforgalmi adó  számlaszáma 5200018-11100166

Letölthető nyomtatvány:
Idegenforgalmi adó bevallás

 

Talajterhelési díj

Talajterhelési díjban díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Díjtétel

1200 Ft/m3 szorozva a területérzékenységi szorzóval 1,5=1800Ft/m3

Bevallás benyújtása minden esetben (díjfizetés nélkül is) kötelező.

Határidő (Bevallás benyújtása, díj megállapítása önadózás keretében): tárgyévet követő év március 31-e.

Számlaszám: Lakitelek Önkormányzatának Talajterhelési díj számla: 5200018-11024350

Díjmentesség, díjkedvezmény

A kibocsátó erre irányuló kérelme alapján mentes a díjfizetési kötelezettség alól:

 

  • az a magánszemély, aki az év első napján időskorúak járadékában, vakok személyi járadékában, vagy rendszeres szociális segélyben, részesül, továbbá
  • az a magánszemély, akinek családjában az 1 főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj minimumát, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét és a díjkivetés alapját képező ingatlanon túl egyéb ingatlannal vagy vagyoni értékű joggal, továbbá 500.000.-Ft-ot meghaladó forgalmi értékű járművel, egyéb vagyonnal (kivételt képez a mozgáskorlátozott gépjárműve) nem rendelkezik.
  • Kérelemre 50 %-os díjmentesség illeti meg azt a magánszemély kibocsátót, akinek családjában az 1 főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át és a családjában súlyosan egészségkárosodott személy vagy  3 vagy annál több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, és a díjkivetés alapját képező ingatlanon túl egyéb ingatlannal vagy vagyoni értékű joggal, továbbá 500.000.-Ft-ot meghaladó forgalmi értékű járművel (kivételt képez a mozgáskorlátozott gépjárműve), egyéb vagyonnal nem rendelkezik.

Az adómentesség és az adókedvezmény megállapítása vonatkozásában:

a mentességre jogosító körülmények adóhatóság felé történő igazolása adózó feladata,

egyéb vagyon: a gépi meghajtású termelő és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír,

család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók: a házastárs, élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő,

egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,

nettó havi jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása és a vakok személyi járadéka.

 

Kapcsolódó jogszabályok

a környezetterhelési díjról 2003. évi LXXXIX. törvény

a talajterhelési díjról szóló 30/2015. (XI.13. számú önkormányzati rendelet

Letölthető nyomtatvány:
Talajterhelési díj bevallás magánszemély

Adóigazolás (hatósági bizonyítvány)

Ügyleírás:

Lakitelek Nagyközség Önkormányzati Adóhatósága hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást.

Az általános adóigazolás tartalmazza:

az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását,

a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,

a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,

a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

Jogszabályi háttér:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Benyújtó személye:

adózó vagy

az adózó törvényes képviselője vagy

állandó meghatalmazottja.

Kérelem benyújtás formája és módja:
Természetes személyek

az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon

elektronikus formában (https://ohp-20.asp.lgov.hu)

e-Papíron

levélben

személyesen

Nem természetes személyek: Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Eljárás díja:Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, 2. mellékletének VI. pontjának 4. alpontjában foglaltak alapján illetékmentes.

Ügyintézési idő:Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell az adóhatóságnak teljesíteni.

Az igazolás kézbesítése:Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az adóhatóság az igazolást írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti

Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó/meghatalmazott képviselője részére az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti

Letölthető nyomtatvány:
Adóigazolás kérelem

 

Megszakítás