Közérdekű
Ma 2017. június 23. péntek, Zoltán, Édua napja van.
Jézus szíve
Holnap
Iván
napja lesz.

Lakitelek története

Lakitelek ötödfélezer lakosú nagyközség Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Tisza partján. Mai területe Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-50-ben. E külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak. A település komoly történelmi múlttal rendelkezik, hiszen földrajzi elhelyezkedése olyan, hogy az írott emlékek előtti korok emberei is szívesen telepedtek meg ezen a vidéken.

A legkorábbi régészeti leletek a rézkorból, a bodrogkeresztúri kultúra népeitől valók, ezek nyomán állíthatjuk, hogy a Kr.e. III. évezred tájékától élnek itt emberek. A későbbi műveltségek leletei nagyobb számban a millenniumi ásatások, valamint a XIX. század végének nagy vasútépítési munkálatai nyomán kerültek felszínre. Megtalálhatók közöttük a bronzkori zóki kultúra, a vaskori kelta népesség, valamint a szarmaták, germánok, avarok s honfoglaló őseink emlékei is.

Germán fibula
Kétosztatú áldozati tál
Germán fibula Kétosztatú áldozati tál

Anonymus, III. Béla királyunk jegyzője Árpád hadai felvonulási területként említi vidékünket. Erre vezethető vissza az a törekvés, hogy a törzsszövetséget vezérlő fejedelem emlékét megörökítsék eleink. Így kapta a Tőserdő melletti terület jó évszázada az Árpádszállás nevet.

A falu földjét I. Géza királyunk oklevele említi először. A garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapító levelében olvashatjuk, hogy itt volt a Tisza partján a királyi ménes itatója, s szőlőskertek is zöldelltek vidékünkön. Ezen oklevél említi az első név szerint ismert lakost, Bocz udvarnokot, aki testvérével az apátság halastavait, s a ménes itatóját őrizte. Az okirat Felsőalpárnak nevezi ezt a földet.

A Lak elnevezés először 1488-ban fordul elő oklevélben, egy határjárás alkalmával szerepel Alsóalpár, Szentkirály és Szentlőrinc települések neve mellett.

Lakiteleki ház kemencéjének rajza a XV. századból
Ugyanazon kemence  füstelvezető csöve
Lakiteleki ház kemencéjének
rajza a XV. századból
Ugyanazon kemence
füstelvezető csöve

A váci egyházmegye névtára, valamint a Lázár-deák féle XVI. század elejéről való térkép is templomos faluként örökítik meg Felsőalpárt. Szabó Kálmán ásatásai nyomán halászfalu maradványai kerültek elő a 44-es számú főútvonal mellől.

Késő középkori hálónehezék
Késő középkori kályhaszem
Késő középkori hálónehezék Késő középkori kályhaszem

A török hódoltság korából számos feljegyzés maradt azokról az adófizetőkről, akik e területen éltek. A defterek tanúsága szerint a XVI. században nem néptelenedett el Felsőalpár, hanem még gyarapodott és gazdagodott is népessége. A defterdárok közel 40 családot írtak össze, a lakosok teljes száma 150-200 fő lehetett. A Kecskemét környéki falvak pusztulása a 15 éves háború idején következett be. Abban az időben a törökök és tatár segédcsapataik többször is végigrabolták a Duna-Tisza közét. Olyan nagy volt a pusztítás, hogy Szegedtől Pestig csak három lakott hely maradt: Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd. A háborút túlélő lakosok a Tisza ártéri mocsárvilágában vagy Kecskeméten találtak menedéket. A "hírös város" ügyes birtokpolitikát folytatott, a török hatóságoktól bérbe vették a város környéki pusztákat. Ekkor került Lakitelek területe is a város kezére.

A XVIII. században, a Rákóczi szabadságharc lezárása után hosszabb békés időszak következett. Megkezdődött a kitelepülés a városból a folyóparti vidékekre, ahol jórészt állattartással, halászattal, valamint földműveléssel foglalkoztak az emberek. Állandó lakásuk Kecskeméten volt, az esztendőnek csak egy részét töltötték a pusztákon.

A Szikrai csárda és Lakitelek az 1870-es években
A Szikrai csárda és Lakitelek az 1870-es években

Gyökeresen megváltozott a helyzet a XIX. század második felében. A filoxéra pusztítása tönkretette a hegyvidéki szőlőkultúrákat, a hagyományos bortermő vidékeket. Mivel ez a féreg a homokon nem él meg, többen szőlőnemesítéssel próbálták javítani az itteni fajtákat, s Kecskemét környéke "aranyhomokká" változott. A városi szőlők és magántelepítések a jobb megélhetésben reménykedőket a Tisza mellékére vonzották. Felsőalpár, Lakitelek népessége gyors ütemben nőtt. A területtel való jobb összeköttetés igénye az 1890-es években két helyi érdekű vasútvonal létrehozását eredményezte. Előbb Kecskemétről a Tisza partjáig, majd Szolnokról Kiskunfélegyházáig épült vasút.

A lakiteleki vasútállomás 1929 novemberében
A tiszaugi híd felavatása
A lakiteleki vasútállomás
1929 novemberében
A tiszaugi híd felavatása

1927-ben Horthy Miklós jelenlétében adták át a tiszaúgi hidat, a híd mellett hajóállomás létesült. Lakitelek közlekedési csomópont lett. Mindezek további népességnövekedést eredményeztek. Egyre több iparost vonzott a falu. 1927-ben megépült a római katolikus, 1929-ben a református templom, sőt szálloda is létesült a vasútállomás mellett.

A lakiteleki katolikus templom főhajója
A lakiteleki református templom
A lakiteleki katolikus templom főhajója A lakiteleki református templom

A népesség száma meghaladta a 3000 főt. Az itt élőknek komoly időveszteséget és terhet jelentett hivatalos ügyeik kecskeméti intézése. Kérelmükre - a pénzszűke miatt csak kivételesen - engedélyezte a városi tanács közigazgatási kirendeltség létesítését 1931-ben. A határrész fontosságát jelzi, hogy csendőrőrs, körzeti orvos, két bába, gyógyszertár és postahivatal is a helybéliek rendelkezésére állt. Iskola 1860 táján létesült Felsőalpáron, ez volt a "sárga iskola". Klébelsberg Kunó minisztersége idején már hat helyen tanították az elemi ismeretekre a gyermekeket legendás hírű pedagógusok.

Harczos tanító úr és tanítványai
Harczos tanító úr és tanítványai

Szerencsére a 2. világháború pusztítása kevés kárt tett Lakiteleken, a környező településekről többen találtak itt menedéket a dúló, fosztogató csapatok elől. A háború után itt is megindult a közellátás, megszervezték a település irányítását, új pártok alakultak. A kommunista hatalomátvételt követően több termelőszövetkezet jött létre, de ezekből csak az 1960-ban alakult Szikra Tsz mutatkozott életképesnek. Az állami gazdaságot 1953-ban hozták létre 490 kh területen

Lakiteleki szíkvízüzem az 1930-as években
Lakiteleki szíkvízüzem az 1930-as években

A község lakóinak többsége a mezőgazdaságból élt. Ipart Lakitelekre nem telepítettek, csupán a tsz melléküzemágaként működött téglagyár, gumiüzem. Később a BRG kecskeméti üzemegysége létesített magnetofon mechanikákat összeszerelő részleget a tanácsháza mögötti területen.

Lakitelek igazi vonzerejét természeti szépségei adják. A Holt-Tisza mentén a Tőserdő területe a Kiskunsági Nemzeti Park része, a termálvizes strand sok üdülőt vonz a nyári időszakban. Az 1970-es években kezdődött meg az üdülőterület fejlesztése, húsz év alatt közel annyi nyaralót építettek ide, mint amennyi a falu házainak száma.

Településünk országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltoztatást sürgetve 150 értelmiségi tartott tanácskozást Lezsák Sándor portáján A magyarság esélyei címmel. Később itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum, az első szabad választások győztes politikai ereje.

( A képekre kattintva az oldalon szereplő valamennyi fotó kinagyítható ! )

Vinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.x

Keresés a honlapon

Programnaptár

loader

Orvosi ügyelet telefonszáma

20/915-7063

Rendőrség telefonszámai

Segélyhívó: 112

Körzeti Megbízott:

06-20-539-5899

Időjárás

Többnyire felhős

21°C

Lakitelek

Többnyire felhős
Páratartalom: 70%
Szél: DNY, 22.53 km/h
Szombat 16°C / 31°C Többnyire napos
Vasárnap 18°C / 31°C Viharok
Hétfő 17°C / 29°C Részben felhős
Kedd 15°C / 32°C Részben felhős
Szerda 18°C / 32°C Részben felhős
Csütörtök 18°C / 31°C Viharok

Térkép

Helyi adó bevallási nyomtatványok

Helyi iparűzési adó

Iparűzési adó, építményadó, magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó nyomtatványok. A bevallások elektronikusan és ellenőrzött formában tölthetőek ki.
Kattintson ide >>

Üzletek nyilvántartása

Üzletek, cégek nyilvántartásának jegyzéke